Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
Leletstatisztika.*) Őskori leletek. Aboli get. A község mellett fekvő cseppkő-barlangban, melyet Cha- lupny János abaligeti r. k. plébános 1884—1887-ik években tett hozzáférhetővé, Bíró János, Clialupny utóda, Wosinszky Mór bonyhádi apátplébános vezetése alatt, régészeti ásatásokat rendezett. Ez alkalommal a mostani bejárattól legelső, kissé tágas üregben, a pataktól balra eső részen, mely a jobboldali járdánál fél öllel fekszik magasabban, egymásra következő 83 cm. mélységű iszapföld, 27 cm. vastag stalagmit-réteg s ismét nagyon kevés iszapréteg alatt, egészben 137 cm. mélyen, 11 cm. vastag, vörösre égett föld került napfényre, mely nagyobb területen vonult, mely azonban apró kavicsokon és széndarabkákon kívül mit se tartalmazott. Körülbelül két méterrel odább, közvetlenül a stalagmit-réteg alatt, föl talál látott e vörösre égett földréteg folytatása s e helyen a stalagmit-réteg alja sok helyen fekete volt a tűzhely szenétől. Itt 10—15 drb csontszilánk, egy nagy állati fog, sok patakkavics s néhány silexdarabka került elő. A nagy fog, a csontszilánkok a tűz következtében calcináltak, a patak- kavicsok is tűz nyomait viselték magukon. A silexdarabkákon nincs meg ama bütyök, mely az emberi kéz által mért erős ütés következtében támad. Az döbbeni lelőhelytől két lépéssel beljebb, az iszapföldben, egy mammutli- agyar került elő, harántosan fölfelé támasztva a barlang mészkőfalához. Ez agyar nagyon korhadt lévén, csak apró darabkákban volt kiszedhető, a melyek száradás után gyűrűs rétegekre mállottak szét. A barlang hátulsó tágas részében, közvetlenül a jobboldali barlangfal mellett, 158 cm. mélységig, egymást váltogató iszap és vörösre égett földrétegeket eredményezett az ásatás, mely rétegek közt 12 vörös réteget számlált meg Wosinszky. E váltakozó réteg mintegy 15 lépés hosszaságban terjed, de semmiféle tárgyat nem tartalmazott. A barlang hátulsó része nagy szikladarabokból rakott fallal volt egykor elrekesztve. E kövek minden kötőanyag nélkül rakattak össze, úgy, hogy a viz szabad folyást kapott a falon keresztül. Állítólag vasdarabokat találtak e fal körül. (A. É. U. f. XII. 1892. 410—411. V. ö. még a római leletekkel.) Albertf'nlu. Rézcsákány, egy a nyéllyuk tengelyére függélyes és egy azzal vízszintes élű pengével, melyeket a nyéllyuk választ el. Hossza 30'5, szélessége a függélyes él irányában 3‘9, a vízszintes él irányában 5'9, a nyéllyuknál 5'8 cm. Vétel útján szerezte Ripp Vilmostól a magyar nemz. muzeiun. R. N. 91/1888. *) Statisztikánkban gyakrabban a következő rövidítéseket használjuk : Ant. préh. — Antiquités préhistoriques de la Hongrie par J. Hampel 1876. — A. E., vagy Arch. Ért. Archaeologiai Értesítő ; U. f — ujfolyam, R. f régi folyam — át ni. - átmérője. Compte Rendu Budapest Congrès international d’anthropologie et d’arehacologie préhistoriques Compte Rendu de la huitième session, Budapest 1876. — C. I. L. ■— Corpus inscriptionum latinarum. — Hampel: Bronzkor Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban — M, vagv m, vagy mag. - magassága. — M. N., vagy m. n. magyar, nemzeti. — R. N. A magyar nemzeti múzeum érem és régiségtárának régiségtári nóvedék naplója. — sz., vagy szél. _ szélessége. — Trouvailles Compte Rendu Budapest second volume II 1886. I Statistique des Trouvailles do Tágé de bronze en Hongrie.
