Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya őskora a magyarok bejöveteléig

141 i

RÓMAI FOGLALÁS KORA.

Caenidiusból származtatott Caenidianus olvasást. E magyarázat az előttünk fok vő tökéletesebb olvasás folytán természetesen tárgytalan.

A nyolezadik oly csekély töredékben maradt főn, hogy sem az elhunytak, sem a készíttető nevét még nem állapíthatjuk, csak annyi bizonyos, hogy többek számára állíttatta s egyúttal magának is, még életében, készíttetője, kit talán Claudius Celernek hívtak. Fölső részén egy mellkép. Römer is azt hiszi, hogy a negyedik sorban CLA\ DIANO fordul elő. A kőnek csak baloldali fölső része van meg. A pontok lóher alakúak. Találták a várban 1804 előtt néhány évvel; be volt falazva a püspöki könyvtár előszobájában; 1873-ban Kovács Zsigmond püspök a in. nemz. múzeumnak ajándékozta. Fölső részén egy gyermek mellképe, szemközt, s fölötte egy felnőttnek mellképe. Fölirata1) a 97-ik sz. alatt látható.

Olvasása: |I)(is)| — M(anibus) | . . .? Cejler? v(ivus) f(ecit) s(ibi)

I..........|c et Clau(dio) |............]ano et |...........| XXV et ....

98

100. 104.

102. io3'

A kilenezedik töredék csak alsó részét képezi egy sírkőnek s e mellett fölirata fölötte zavaros ; a kőfaragó ügyetlensége tette azzá. Úgy látszik, Publia Ulpia Ruca mint anya, gyermekeivel együtt, mint a megha- tározhatlan elhunytaknak örökösei, állítják a követ, melynek alján durva domborműben az ikreket szoptató farkas látszik. Találták a Ferencziek- utczájának 3-ik sz. házában, a hol a kapusor alatt balról volt befalazva. Horváth Antal közbenjárására az említett ház tulajdonosa, Bülitz Viktor bőrkereskedő, ajándékozta a m. n. múzeumnak. (Römer i. m. 161.1. 389. sz.) Fölirata2) a 98-ik szám alatt látható. * III.

!) C. J. L. Vol. III. 3313. Föliratának a Corpus számára történt újabb egybevetése alkalmával az 5-ik sorban tényleg XXV-öt talált Mommsen. C. J. L. Vol. III Suppl. Fase.

III. IX. Sopianae jegyzet. 2) C. J. L. Vök 111. Suppl. Fase. III. 10292.

99.