Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
140 RÓMAI FOGLALÁS KORA. olőlapi hosszoldal két széléről s épen a Helena és Polyxena jelenetek valók a keskeny oldalakról. Sokkal nevezetesebb ennél amaz őskeresztény temető, melyet 1780- ban fedeztek föl a székesegyház ama tornya mellett, melyhez Szakmáry püspök épülete volt csatolva. E temető legnevezetesebb maradványa, melyre legelőbb akadtak, egykori kápolnájának földalatti cubiculuma. E sírkamara a legnevezetesebb mindamaz emlékek közt, melyek az őskeresztény korból hazánk területén fönmaradtak és egykori fényének mindinkább tünedező maradványaival ma is mély benyomást tesz a szemlélőre.1) Az egész tulajdonképen egy hossznégyszög alakú, dongaboltozatú, egyszerű terem, melyhez egy előcsarnok járul, hová tizenegy lépcső vezet le. Az előcsarnokból szűk ajtó vezet a cubiculumba, mely IMF és IMP ' N (Imperatoris Nostri, t. i. figlina) bélyegű, valószínűleg mursai téglagyárból származó téglákbóli) 2) van építve s freskókkal díszítve. Ezek ma javarészt elpusztultak, de Koller még elég teljes rajzban közli azokat. A belépőnek szemközt fekvő falon látjuk az ablakot, melytől jobbra és balra Péter és Pál apostolok állanak s az ablak fölött lévő Krisztus-monogrammra (Krisztus nevének kezdőbetűiből a görög X és P-ból összetett névrejtő díszítmény) mutatnak. A jobb oldali falrészen, négyszögletes mezőben, Jónás esete a czethallal és egy üres mező ; a baloldalin közbül egy üres mező, két oldalt pedig Noé a bárkában és a három keleti bölcs jelenete. A boltozat közepén ismétlődik, csakhogy koszorúba foglalva, a Krisztus-monogramm, a sarkokban egy mellkép-medaillon, ezek közt két-két páva, közben s az oldalmezőkön virágdísz. Az ajtó falát az íven bekeretelt indadísz, lent szintén kereteit téglafal-utánzat takarja. A cubiculum festményei legközelebb a ravennai Galla Placidia-féle (f 450.) sírkápolna ékítményeihez állanak, épen azért Strzygowski ezzel ítéli egykorúnak, bár mások a katakombák festményeihez való kétségtelen rokonsága, különösen a Krisztus- monogramm alakja után, Constantin korába, legfölebb a IV-ik század derekára helyezik építésének, vagy legalább kifestetésének korát. A cubiculum közepén erős embercsontok találtattak, a külső ajtó pedig be volt falazva. E sírkamra mellett még más tizenhárom őskeresztény sírt is találtak. Ezek egyikének rajzát közli Koller. E rajzból kitűnik, hogy ezek nem kősarkophágok, hanem téglából rakott sírok voltak. Csúcsos födelük homlokkövén Krisztus-monogramm látszik s ha ezek tényleg ott voltak, nincs okunk kételkedni keresztény voltukban, annál is inkább, mert az egykor valószinüleg ott állott kápolna közelében feküdtek, a mi világosan keresztény szokás. A pécsi őskeresztény emlékeken kívül nevezetes meg a Kővágó- Szőllősön fölfedezett sírkamra. :l) E községben ugyanis Pápa József, Kelenfy i) Irodalmát 1. Czobor : A kér. műarch. eneycl. 1880. 141. 1. és Strzygowsky: Kunst gesell. Charakterbilder aus Oesterr.-Ung. Wien, 1893. 56. 57. Bővebben 1. e műnek az építészeti emlékekről szóló fejezetében Gereczétől. C. J. L. Vol. III. 3774.2. Vol. III. Suppl. Fase III 10694. 1 a, b, 2. 3) Századok 1868. 69 1 Arch. Közi. 7. 189. Arch. Ért. 7. 60.
