Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
RÓMAI FOGLALÁS KORA. Ili7 oltár az is, a melyet Pécsről ismerünk s a melyet, mint már említettük, Lucius Ulpius Marcellus emelt a harczi vitézségnek (virtus) és az elismerésnek (honos), mely azt megilleti. Marcellus, mint már említettük, 158-ban alsó Pannonia helytartója volt. A fogadalmi oltár föliratát ') a 87-ik szám alatt mutatjuk be. Olvasása : Virtuti et Honori j L(ucius) Ulpius Marcellus j Leg(a- tus) Aug(usti) Pr(o) Pr(aetore) Pannon(iae) lnf(erioris) V(otum) S(olvit). Az oltárnak a nézőtől jobbra eső oldallapján vértezett férfialak, jobbjában lándzsával, baljában paizs, melyet egy földre tepert ellenséges katonán nyugtat; balsó oldallapján, egy gömb fölött, lebegő szárnyas női alak, jobbjában koszorú, baljában paterával (nyeles csésze). Az oltár hátsó oldalán edény, melyben fürtökkel megrakott szőllővessző van, alul nyúl látszik. Találták a várban, a székesegyház mellett.2) A római világfölfogás jellemzője, hogy kiválóan gyakorlatias irányú, épen azért nem igen kutatja, ki ős mi segíti munkájában, vagy czélja elérésében, avagy mi segíti ki zavarából s ha bajban van, szívesen fordul bármelyik istenséghez. Ismeretes Nagy Constantinus álma, mely őt arra bírja, hogy a kereszt jelével induljon a Maxentiussal vívandó ütközetbe, melyben Róma közelében csakugyan győztes marad s ez esetnek korábbi pendentja Marcus Aurelius esete, ki a marcomann háborúk alatt kétségbe esett helyzetbe jutván seregével az iszonyú forróság és vízhiány miatt, csodálatos módon eszközölt ki esőt az égiektől és pedig a pogányok magyarázata szerént Arnuphis egyiptomi varázsló segélyével, ki Hermes- hez könyörgött ; a keresztények magyarázata szerént pedig egy melitenei keresztény katonákból álló légiója segélyével, kikről a gárda praefectusa azt állította előtte, hogy imáikkal mindent kieszközölhetnek s kiket ennek következtében a császár fölszólított, hogy imádkozzanak Istenükhöz. Az ima megi) C. J. L. Vol. III. Suppl. Fase. III. 10285. 2) Dernschwamm János szerént. Katan- csich és Lazius szerént Eszéken lelték és pedig Katancsich szerént 1570-ben s így ezen emléket már 300 évvel ezelőtt ismerték ; azután újra eltűnt s 1818-ban a pécsi főtemplom oldalán találták meg és a püspöki palota egyik kertté alakított bástyáján fölállították, míg Kovács Zsigmond püspök 1873-ban a m. n. múzeumnak ajándékozta, a mi ép úgy, mint a m. n. múzeumba került többi pécsi emlék fölkutatása, a falakból való kivétele, valamint Budapestre való szállítása is Horváth Antal érdeme. Ez emlék valódi Ara (fogadalmi oltár), belül t. i. el van látva ama kerek mélyedéssel, melybe a tüzet és áldozatokat rakták, azon kívül a szögletekben még egyes köbök emelkednek. Ilyenek Zoll (Anleitung zur Kenntniss der römischen Inschriften, II. köt. 151.1.) szerént amaz oltárok, melyeken állatokat égettek Qunj iov ßtlfioz, míg a kisebbeken csak áldozati nedvek öntettek ki. (L. Rich szótárában az Ara szót, hol rajzok is láthatók.) Voltak másféle áldozati emlékek is, szintén gömbölyű mélyedésekkel, ezek néha emberek tiszteletére is szolgáltak ; végre készültek halotti emlékek is ily oltárkák alakjára, de ezeket csak cippus-oknak, nem pedig Ara-knak nevezik. (L. Schmiedt : Der christliche Altar. 1871.) Römer: Acta nova Musei Nationalis Hungarici. A magyar nemzeti muzeum római föliratos emlékei. 151. 1. 352. sz. 87.
