Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
RÓMAI FOGLALÁS KORA 135 Aurelius Constantinus saját költségén 400 nrpennis ') földet ültetett be szőllővel és pedig fiának, Venantusnak segélyével, vagy sürgetésére (per instantiam). A fölirat a 9-ik sortól végig hiányos és nem egészen világos, hogy az azokban foglalt fölsorolás, mely szerént : Ezekből (ex his) öt tömlő bor (Y cupeni), öt határ (V termini), öt dűlő (V valles), öt ló (V caballi) mire vonatkozik.2) Föliratát8) a 81- és 82-ik sz. a. találjuk. Olvasása a Mommsen-féle újabb leírás nyomán : Deo Lib(ero) Patri Aur(elius) Constantin] us ex pro[cu]rat(ore) ? ar(rnamentarii ?) instfrumen- torum) qui viribus suis inseruit ! per instan(tiam) Ve j hanti filii sui vineae arp(ennes) cccc ex his V cupeni V termini... ID y Y valles IBV V caballi . . RI . . . A Libernek szentelt másik oltárkő szintén Baánon került elő, de - sajnos — csak töredékben. A töredéken figurális ábrázolás is van és pedig egy colonus, a ki tömlőből bort önt egy edénybe és a felesége, fején szőllőfürtökkel telt kosárral. Fölső részén Bachus és Ceres alakjai letörtek. Fölirata4) a 83-ik sz. alatt látható. Olvasása : Libero Patri Sext(us). Végül egy harmadik hasonló oltárkő, lelőhelye Szekcső. Ennek alsó része szintén hiányzik. Föliratának meglévő maradványa szerént egy Aelius Julianus (?) nevű egyén emelte azt Libernek és Liberónak. Fölirata5) a 84. szám alatt látható. Olvasása: [Libero] Patri et Libere Aelius (Ju)li- an(us) ? Egész határvonalunk mentén sokkal sűrűbben találkoztunk a dalmát lovasság csapataival, mint helyőrséggel, semhogy csodálkozhatnánk, hogy Baranyában a Silvanus cultus emlékeit találjuk, mely cultusnak Dalmáczia erdős rengetegeiben volt hazája. Ez istenség eredetileg az erdők istene (silvestris), de később, mint a görög Pán, védi a házat is és annak táját (domesticus), az ültetvényekkel és kertekkel. Védője a nyájnak és pásztorának is. Ennek a domesticusnak emelték azt a pécsi oltárkövet, mely Ráczvároson került elő, de melynek csak egy csekély töredékét tudta megmenteni jelenlegi tulajdonosa, Horváth Antal. A töredék fölirata6) a 85-ik szám alatt látható. 85. h Arpennis galliai földmérték-egység s megfelel egy actus quadratusnak. (Mommsen C. J. L. Vol. III. Suppl. Fasc. III. 10275.) Az actus quadratus a jugerumnak, vagyis 28800 négyszög római lábnak fele része, azaz 14400 négyszög római láb, tehát oly négyzet, melynek minden oldala 128 láb, vagyis mai mértékegységünk szerént 1259*455 négyszög méter. Lehet, hogy e különleges földmérték-elnevezés összefüggésben van Arpenninus celta isten nevével (V. ö. Orelli Honzen 5872.), ki Rocher Lexicona szerént (arpa sötétség) a sötétség istensége volt. Ruggiero: Dizionario Epigraphico : Arpenninus 678. 1. ai C. J. L. Vol. 111. Suppl. Fasc. III. 10275. 3j U. o, fi G. J. L HL 3205, f U, o. 3208, 8, U. o. Suppl. Fasc. III, 10283,
