Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya őskora a magyarok bejöveteléig

RÓMAI FOGLALÁS KORA

121

kereskedő kertjében találták. A szekrényke lelőhelyére vonatkozó harmadik értesítést Haasnál kapjuk,1) a ki szerént azt 1839-ben a székesegyháztól nem messze lelték egy római sírboltban s ez adat a Majer-léiével egyezik. Annyi bizonyos, hogy a m. nemzeti múzeumba 1852-be került, mikor Jankovieh régiségeivel vétetett meg.

A szekrényke, Römer szerént, tölgy, Mommsen szerént cédrusból készült. Jelenleg csak egy oldala van meg s illetve az ezt borító domborműves aranyozott bronzlap s ez se teljesen, valamint a födelének oldaláról származó, szintén domborműves bronzlemez.

Az oldalát borító lapot a közepén vízszintesen végig futó tojássor osztja egy alsó és egy fölső mezőre. Az alsóban öt, hossznégyszögü keret látszik, melyeket vonal és gyöngysor szegélyez.

E keretekben öt város géniusza foglal helyet, középen Róma ül szemközt a nézővel, két lépcsőjü trónon, fején sisak, jobbjában lándzsa, balját paizsra nyugosztja, melyen az ikreket szoptató farkas képe látszik. A nézőtől balra Karthágó és Konstantinápoly, jobbra Nicomedia és Siscia Róma felé fordulva állanak és feléje mindegyik egy-egy koszorút nyújt.

Ez alakok öltözete egyforma, fejük födetlen, vállukon velum lebeg.

Mindegyik keret belsejében az alak fölött, a magyarázó fölirat látható :

1) I. m. 228. 1.

65.