Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA FAUNÁJA. 79 kopácsi rétséget a vizi madarak ezrei és ezrei lepik el. Nagy részük tovább száll ; de jelentékeny rész marad itt s behúzódva a füzesekbe, nádasokba, zsombékos helyekre, fészket rak és költ. A megye vizeiben élő halállomány is igen gazdag. De már ez is sokat veszített bőségéből. A folyók szabályozása, a gőzhajózás a Dunán, Dráván, a belvizek levezetése, az árterületek kiszárítása s a fokozott erővel űzött halászat sokat ártott a haltenyészetnek. A mennyire sikerült eddig a Baranyában élő állatfajokat megállapítani, fölsoroljuk, ismertetjük valamennyit. Az emlősök (Mamalia) közül ismeretes a kéz-szárnyuak (Ohiroptera) rendjének denevérek (Vespertiliones) családjából a nagyfülü denevér (Pleeotus auritus). Az egész megyében előfordul ; de sehol se gyakori. A közönséges denevér (Vespertilio murinus). Tornyokban él. A vizi denevér (V. Daubeutoni). Nádasok közelében szokott tanyázni ; odvas fákban lakik. A mohácsi szigeten van elég. A törpe denevér (Vesperugo pupist- rellus). Szórványosan fordul elő ; nem épen közönséges. Az esti denevér (V. noctula). A megyénkben élő denevérek közt a legnagyobb. Tornyokban, padlásokon s odvas fákban lakik. A lapos orrú denevér (Rhino- lophus hypposideros). Igen ritka. A ragadozók, vagy húsevők (Carnivoi’a) rendjéhez tartoznak a rovarevők (Insectivora). Baranyában előforduló fajok : a közönséges sün (Erinaceus europeus). Szérüs kertek közelében, sűrű sövények közt él, fagyökerek mögé vonja magát. Főeledele rovar, rovarbáb, de egerekre s apró madarakra is vadászik s megeszi a gyümölcsöt is. Erdei cziczkány (Sorex vulgaris). Az erdőkben mindenütt található. Házi cziczkány (Crocidura aranea). Olyan alakú mint a házi egér; a feje nyúlt. A kertekben gyakori. Vizi cziczkány (Crossopus fodiens). Malomárkokban igen közönséges. Eledele nadály, apró hal, rovarbáb. Közönséges vakond (Talpa europea). Réteken, legelőkön és kertekben a föld alatt él. Baranyában igen elszaporodott. Hasznos állat. A közönséges borz (Meles taxus) erdők szélén, bozótos sűrűkben szeret tanyázni. Mély földalati üregben él. Kedvencz eledele a kukoricza ; de megeszi a fiatal nyulat is, ha szerét ejtheti. A menyétek közül honos nálunk négy faj : a nemes nyest (Mus- tella martes), melynek finom bundája gesztenye-barna s igen keresett. Fa-odukban él. Nehéz kézre keríteni, mert csak éjszaka hagyja el odúját s rendkívül óvatos állat. A kőnyest (M. foina) a Mecsek-hegység erdeiben szintén előfordul s valamivel gyakoribb a nemes nyestnél. A baranyai polgárok vascsapdával fogdossák s bőrét a szűcsök 3 írtjával szokták megvenni. A görény-menyét (M. putorius). Puszták és falvak közelében tanyázik. Mesgyékben, elhagyott pinczékben és padlásokon húzza meg magát s éjjel fölkeresi a tyúkólakat és nagy pusztítást visz véghez. A mennyire lehet, irtják. A menyétke (M. vulgaris) bokros legelőkön, sövényekben gyakori. Lukban él. Egerekre s apró madarakra portyázik. Igen vérengző kis állat. Ritkaságként jelentkezik a hölgymenyét (M. ermi- nea). Állítólag a mánfai erdőben lőttek. Van Baranyában vidra is (Lutra
