Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya fekvése és kiterjedése

A vadmacska.

a Mecsekben nem tartozott a ritkaságok közé ; most azonban csak elvétve fordul elő. A bellyei uradalom vadon erdőségeiben gyakran mutatkozik. Frigyes főherezeg nem engedi kiirtatni. Nem akarja, hogy kiveszszék a faja. Egyet-kettőt azért minden évben lőnek. A szebb példányokat kitömik. A bellyei kastélyban gyönyörű praeparatumok vannak.

Az őrlők (Glires) rendjéből a következő fajok élnek nálunk: a parlagi evet, vagy mókus (Sciurus vulgaris). Öreg erdőkben ezelőtt gyakori volt ; most már ritkábban fordul elő. Az erdei pele, vagy bükkfa-pele (Myoxus glis). Ez sokkal közönségesebb. Bükkerdőkben gyakran található. A mogyoró pele (M. avellanarius). Némely esztendőben el-elszaporodik, viszont vannak évek, hogy alig mutatkozik. így vagyunk az egerekkel is,

BARANYA FAUNÁJA.

vulgaris). A Dráva vidékén gyakori. A tavaszi vizáradásokkor elkóborol egész Pécsig. A megyeri-malomtól nyugatra fekvő berekben már több Ízben lőttek vidrát. A Karasiczában évekkel ezelőtt sok volt. Hallal él ; rákot, békát csak szükségből eszik. A kutyák (Canina) családjából a házi kutya (Canis familiaris) s ennek csaknem minden faja föltalálható megyénkben. Az ebadó megfogyasztotta ugyan a számukat, de azért van elég. A róka (Canis vulpes) a megye egész területén otthonos. Erdőkben, sűrűkben és nádasokban, mindenütt jól érzi magát. Igen kártékony állat ; pusztítja a hasznos vadat. Tőrrel, méreggel, fegyverrel ölik, még se veszik ki a faja. A macskák (Pelina) családjából ismeretes a vad-macska (Felis catus) és a házi macska (F. domestica). A vadmacska valamikor