Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA FLÓRÁJA. C»7 Az mályva-képüek (Coiumniferae) rendjének mályvák (Malvaceae) családjából a legelterjedtebb, legközönségesebb a sajt-mályva, vagy kerek papsajt (Malva rotundifolia) az utszéleken, legelőkön és sövények közt, mindenütt terem. Az erdei mályva (Malva sylvestris), a közönséges mályva (M. neglecta) és a mályva rózsa (M. rosea). Oszszel virágzanak. E családhoz tartoznak még a vad gyapot fű (Gossypium herbaceum). Nyári növény. Virágai szép sárgák. A hársfa félék (Tiliaceae) családja három fajjal van képviselve nálunk. Ismeretes a fehér hársfa (Tilia alba), a nagy levelű hársfa (T. grandifolia) és a kis levelű (T. parvifolia). Virága kellemes szagot terjeszt, a méhek nagyon lepik ; izzasztó hatásánál fogva gyógy-teának is használják. A vármegye egész területén, de különösen Közép-Baranyában találkozunk vele leginkább. Az ország-utak mellett is gyakori. Fehér, puha fáját az esztergyályosok dolgozzák föl s a csecse-becse fafaragók. A nedvnövények (Suculenteae) rendjéből a szirtrontó félék• (Saxifragae) családjának két faját ismerjük : a bihircsós kőtört, (Saxifrageae granulota) erdei és hegyi réteken fordul elő és az apró kőtört (S. trydactilites). E kis növény 2 — 3 hüvelyk magas ; sziklákon, régi falakon, várromokon tenyész. Kora tavaszszal virágzik s a meleg nyári napok kezdetével eltűnik. A vastaglevelüek (Crassulaceae) családjából csak a rózsás fülfü (Sempervirum tectorum) fordul elő Baranyában. Összezúzott leveleit házi szerként használják. A szegfűviráguak (Caryophyllineae) rendjéből több faj tenyész nálunk. A szegfűk (Sileneae) családjából a kerti szegfű (Diantlms cario- phyllus). Vadon élő fajok a pompás szegfű, tollasszegfű, szakálszegfű és a barátszegfű. A tajtékozó szappanfű (Saponaria officinalis). A kalcukfű (Lychnis flos cuculi) réteken igen közönséges. A konkoly (L. githago) leginkább a gabona vetések közt fordul elő. A libatopfélék (Chenopodiaceae) családjából nagyban tenyésztik nálunk a közönséges, vagy fehér czék- lát (Beta vulgaris), valamint két faját : a vörös és a czukor répát, Leveleit zölden takarmánykép eszik a tehenek, húsos gyökerétől pedig erősen tejelnek. A paraj (Spinacea oleracea) kertekben terem. Leveleit főzeléknek használják. A szuharfélék (Cistifloreae) rendjéből ismerjük az ibolyanövények (Violariceae) családját. A jóillatu ibolya (Viola odorata) és a kutya viola (V. canina), a tavasz első hírnökei Baranyában. A Mecsek-hegységbe vezető ösvények szélén, a hegyi utak mentén levő bokrok közt mosolyog a kedves kis kék virág. A háromszinü viola, vagy szentháromságfű (V. tricolor) erdei réteken és pázsitos legelőkön igen gyakori. A tökfélék (Peponiferae) rendjéből megemlítjük a piszkefélék (Grossulariae) családját. Kertjeinkben gyakori a veres ribiszke (Ribes rubrum) és a köszméte (R. grossularia). A tökfélék (Cucurbitaceae) közül a büdös gönye (Bryonia alba) mcsgyékben nő ; répa alakú, vastag gyökerei mérges nedvet tartalmaznak. Baranyában kis mértékben a lovaknak szoktak belőle szelni, hogy étvágyukat fokozzák. A néphit szerint babo6*
