Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
68 BARANYA FLÓRÁJA. názni is lehet vele. Ez az úgynevezett földi tök. Hajnövesztő szert is készitenek belőle. A közönséges ugorkát (Cucumis sativus) kertekben tenyésztik ; nemkülönben a dinnyét, tököt. A dinnyefélék közül leginkább a sárga dinnye-fajokat tenyésztik nálunk ; a görög dinnyét máshonnan hozzák piaczunkra. A baranyai talaj nem neki való. A mákviráguak (Papaveraceae) rendjét a következő családok képviselik : A kerevetesek (Cruciata). Ilyen az orvosi rizsa (Nasturtium officinalis). Nedves réteinken gyakori. A fekete repcze (Sinapis nigra) vadon is tenyész ; de meg vetik is. A főzelék-káposzta (Brassica oleracea). Baranyában a sokáczok termelik leginkább. A legkitűnőbb főzeléket a Szalánta vidékén termelt káposzta szolgáltatja. A kerék répa (B. rapa). A legszebb példányok Ormányságban teremnek. A kerti retek (Raphanus sativus) több faja ismeretes. A tengeri torma (Cochlearia armoracea) kertekben tenyész. A mákfélék (Papaveraceae) családjából fölemlítjük a kerti mákot (Papaver somniferum), a pipacsot (P. rhoeas). A vérhulló gódircz (Chelidonium majus) mesgyék mellett s falak tövében májustól szeptemberig nyílik. Sárga, csípős, gyógyerejü nedve van. A füstike félék (Fumariaceae) családjából a földi füstike (F. officinalis) közönséges nálunk. Szántóföldeken, dombos helyeken nő. A resedák (Resedaceae) családjából a fogasreseda (R. luteola) és a szagos reseda (R. odorata) ismeretes Baranyában. A vizi rózsák (Hydropelitideae) rendjéből és pedig a nimfafélékből (Nymphaeaceae) két faj van nálunk. Az egyik csak elvétve, nagy ritkán található tavainkon. Ez a fehér nimfa (N. alba), mely a kopácsi tavon s a mohácsi szigetben levő földvári tó vizében, mint ritkaság fordul elő. A másik a sárga tórózsa (Nuphar luteum), mely már egészen közönséges vízi növény, A Duna és Dráva kiöntéseiben, tavainkban, vízállásainkban gyakori. Kora reggel s alkonyatkor nyílik ; napközben bevonja szirmait. A soktermésüek (Polycarpiceae) rendjébe tartoznak a szirontákfélék (Ranunculaceae). A réti szironták (R. acris). Réteken virágzik májustól júliusig. A kökörcsinfélék (Anemonae) közül ismeretes nálunk a berki kökörcsin (A. nemorosa), leány-kökörcsin (A. pulsatilla), az erdei kökörcsin (A. sylvestris), a boglárka kökörcsin (A. ranunculoides), a nemes májfű (A. hepatica) és a három levelű májfű (Hepatica triloba). A mocsári gólyaliir (Caltha palustris). A sisakvirág (Aconitum lycoctonum) hegyes erdeinkben terem. Igen mérges. A nyári hérics, vagy kakasvirág (Adonis aestivalis). A mezei sarkvirág (Delphinium consolida). A bazsarózsa, vagy pünkösdi rózsa (Poeonia officinalis). Kertjeinkben nyár elején virágzik. A hunyorfélék (Helleboreae) közül ismeretes a fekete hunyor (Helleborus viridis) és a szagos hunyor (H. odorus), mely megyénkre jellemző faj. A kokkuluszfélék (Cocculineae) rendjéből csak egy faj található Baranyában : a sóska borbolya (Berberis vulgaris.) Az ernyősök (Umbellifloreae) rendjéből már több család él megyénk földjében. A borostyánfélék (Hederaceae) közül gyakori erdőségeinkben
