Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Népességi viszonyok
692 NÉPESSÉGI VISZONYOK. A halva-szülöttek száma megyénkben alacsony; törvénytelen születés is csak 47 esik ezer nemférjes nőre. Pécsett azonban 1000 születés közt már 168 volt törvénytelen az 1890/91-ik évi átlag szerént s városunk a 25 város közt a 9-ik helyet foglalja el, mig egy évtizeddel ezelőtt még a 10-ik helyen állott. Halálozások. Az utóbbi években Baranyában uralkodott nagy gyermek-járvány, mely megyénket leginkább veszélyeztette, majd a pécsi tifusz-járvány miatt halálozási arányunk igen magasra szökött föl s ez abnormis évek miatt, melyek a 80-as évek végétől egész mostanig tartottak, nem vonható a halálozási arányra általános alapos következtetés. Igaz azonban s szomorúan be kell vallanunk, hogy Baranyában az 5 éven aluli gyermekek halálozása a járványmentes években is megdöbbentően magas; az 1881—1890-ik évi átlagban is száz szülött közül 40 halt el 5 éven alul; a járványos 1892/93-ik években pedig 1000 szülött közül 456'5, illetve 587-9. A gyermekek halálozási aránya Pécsett kedvezőbb noha itt is az 1891-ik évben, mikor gyermek-jár vány a városban nem volt, ezer élve szülöttre 400'9 öt éven alul elhalt gyermek esik; Pécsnél azonban gyermekhalandósági viszonyai a sz. kir. és törvényhatósági joggal fölruházott 25 város közül ez évben csak 8-nak voltak kedvezőbbek. Esett Baranyában 1870—80-ban ezer lélekre 38'3,1881—90-ben 30'9, az 1892-ik évben 38 0 halálozás. Nem szabad azonban felednünk, hogy a 70-es évek elején a kolera-, 1892-ben pedig a már említett nagy gyermek-járvány szöktette föl oly magasra a halálozási arányt, mely valóban már a következő 1893-ik évben, mikor a járvány szünőfélben volt, ezer halálozásnál 32'9°/ó-ra szállott le. Föltűnő csekély a zsidók halálozási aránya. Be- és ItivémcLorlás. A népmozgalmi adatok Baranyamegyét népességének mozgékonyságára nézve mint túl a Dunán első helyen álló s egyedül aktiv bevándorlási aránynyal bird megyét tüntetik föl, mely az egész országban aktív vándorlási aránynyal biró 13 megye közt is kiváló helyet foglal el. E bevándorlási arány Baranyára nézve az 1881 — 90-iki évtizedben l'3o/o volt. Megyénk fölszívóképességi ereje még jobban kitűnik azonban, ha a jelenlevő idegenek számát hasonlítjuk össze a távollevő megyebeliekkel. E népességi mérleg Baranyára nézve 1880-ban + 3957 jelenlévő idegen, az 1890-ik évben pedig 3276-al találtatott itt több más megyéből és országból való, mint Baranyából távol volt, mi az összes jelenlévő népesség l'l4°/0-nak felel meg. E bevándorlási többlet előidézésében főrésze van a szomszédos megyéknek, melyek -f- 9263 lélekkel szerepelnek ; Ausztriának, honnét 2250 lélekkel tartózkodott több megyénkben, mint innét Ausztriában távol volt. Külföldi megyénkben találtatott legtöbb (-j- 229) túl a Dunán.
