Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Népességi viszonyok
NÉPESSÉGI VISZONYOK 693 A szomszédos megyékre gyakorolt vonzóerőt élénk világításba helyezik a következő adatok : Találtatott : más megyebeli távol volt más megyében 1880-ban . . . 5908 4951 . 1890-ben . . . 14863 7709 1890-ben + 5955 • 2758 Míg a szaporodás más megyebelinél túl a Dunán megyénkben a legmagasabb, addig a más megyében távollevők száma, Mosonmegyét kivéve, Baranyában a legkisebb. Az ausztriai illetőségűek száma megyénkben egy évtized két végpontján megkétszereződött. Taláhatott ugyanis ausztriai illetőségű tisztán a megyében 1883-ban 0.28°/o, 1890-ben 0'567„. Ausztriából a bevándorlók legnagyobb kontingensét Morva- és Csehország szolgáltatja, kik közül legtöbbet leköt a pécsi ipar, főleg a kőszénbányászat és timár-ipar, hol az ausztriai illetőségűek 1890-ben 6'18, Sopront kivéve a dunántúli sz. kir. városok közt, melynek a közelségnél fogva önként érthetőleg nagyobb a vonzóereje, legnagyobb százalékkal voltak képviselve. A külföldiek lekötésére nézve azonban már Pécs vonzereje nagyobbnak tűnik föl, mint Soproné, mert a külföldi illetőségűek aránya 0'44, Pécsett ellenben 0'46"/„-ot tett. A külföldi születésűek számát tekintve, Pécs 0\4°/o-kal a többi városokat mind megelőzi. A külföldről való beszívárgási irány Németországból, Olaszországból és Bulgáriából vezet főképen hozzánk s míg a németek majdnem kizárólag az iparnál, az olaszok az iparnál és különösen az útak építésénél találnak foglalkozást s főleg a munkásosztály számát szaporítják, addig a bolgárok, mint önállók, a kerti gazdaságot űzik. Önként ajánlkozik eldöntésre ama kérdés, hogy a bevándorlóit idegeneknek hány százaléka esik az állandó, vagy legalább a huzamosb beköltözésre s mennyi az ideiglenes tartózkodásra. Ha erre nézve nem állanak is rendelkezésre számszerű adatok ez idő szerént, ama körülményből, hogy a népszámlálási adatok az év utolsó napján vétettek föl, mely napot mindenki otthonában szeret eltölteni, lehet bízvást következtetni, hogy a föntebb, szám szerént közölt bevándorlóknak elenyésző esekély része esik az ideiglenesen jelenlévőkre. Horvátországgal szemben megyénk népességi mérlege passzív, a minek szépítésére nem használhatjuk föl ama körülményt, hogy ez az összes dunántúli megyéknél így van, mert a kivándorlás megyénkből néhány év óta erősebb alakban nyilvánul. Az 1890-ik évben ez országrészben G322 lélekkel több megyénkbeli találtatott, mint horvát-szlavonországi Baranyában volt. E kivándorlási arány tekintetében Baranya a 3-ik helyen áll s csak Bács- és Tolnamegye haladja túl. Az 1892/93-ik évben kivándorolt Baranyamegye 24 községéből 191 család 794 egyénnel, túlnyomó részben Horvát-Szlavonországba s csekélyebb részben Boszniába és Amerikába,
