Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 675 Hajózás. Schwartner említi „Statistik des Königreichs Ungarn“ czimii munkájában, hogy 1795-ben 4 hajó 6000 mázsa sóval terhelve Kanizsáig fölment, ameddig azelőtt egyetlen hajó sem hatolt. A Dráván így a múlt század utosó negyedében már élénk hajózás lehetett, annyival inkább, mert a Dráva volt a Tiszaföldvártól kiinduló vízi útnak jelentékeny része Steiermarkba. Rendes drávai hajózásunk azonban csak a Drávagőzhajó- zási vállalat működése óta van. 1863/5-ben a Dunagőzhajózási társaság a Dráván Eszéktől Kako- nyáig hetenként kétszer közlekedő gőzössel személyszállítást tartott fönt s a gőzös 1000—1500 mázsa rakománynyal terhelt uszály-hajókat is vontatott. À társulat azonban jelentékeny veszteséget szenvedvén, e járatot 1865-ben beszüntette s csupán a hajóknak Eszéktől Drávátokig s a Dunába való vontatását tartotta fönt, Eszék és Barcs között pedig a mutatkozott szükséglet szerint rendezte a járatokat. A soproni iparkamara évi jelentésének adatai szerint a hatvanas évek elejétől kezdve Kanitz Károly bécsi lakós is tartott fönt a Dráván hajózást, eleinte 36—40 lóval vontatván a hajókat, később gőzössel. A hajózás elé gördült nagy nehézségek daczára — sokszor a tulajdonosok által a vizre épített egész malmokat kellett elpusztítani, vizbe esett fákat szétdarabolni, a folyó felső részén a medret kitisztíttatni — vállalatát 6—8 évig tartotta fönt. 1865-ben 1 vontató-gőzös és 6 uszály-hajóval a Kanitz vállalata 550 ezer vámmázsa árút, 1867-ben 4 vontató-gőzössel és 12 vontató hajóval 1 millió vámmázsa árút szállított a Dráván; többnyire dugát, metszett- és szerszámfát, hajóépítési fát, melyet Kottori- tól vasúton Triesztbe küldtek. 1869-ben a szállított áruk mennyisége 50°/o-al csökkent a Kanizsa-barcsi vasútvonal kiépítése folytán, mi vállalkozót gőzhajózási engedélyéről való végleges lemondásra indította. Kanitz vállalatának megszűnése után rendes drávai gőzhajózás újra nem volt, csak nehány kisebb, magánhasználatra szolgáló kis gőzös járt a Dráván. 1870-ben Pfeifer József bécsi lakosnak 1 vontató gőzöse és 12 uszályhajója a Dráván, 1875-ben Schöller és társa bécsi czég egy 30 lóerejü gőzössel szállított hordódugát. német kádárfát, padlódeszkát és gabonát; a társasvállalatok közül a Dunagőzhajózási társaságnak és az egyesült általános magyar gőzhajózási társulatnak néhány gőzöse is járt a Dráván, azonban csekély forgalmat értek el. Az összes vállalatoknak ez évi forgalma 1 millió vámmázsányi volt. A rendes drávai hajózás kifejlődését nagy mérvben akadályozta a Dráva szabályozatlansága, melyet csak 1868-ban kezdtek el s a mely csak néhány év múlva fog még teljesen befejezve lenni. A magyar állam a Dráva szabályozására 1868-tól 1882. évig mintegy 600,000 frtot, az 1892-ik évben X-ik részletül 70,000 frtot, 1893-ban pedig 69743 frt 29 krt fordított. A Dráva ma Zákánytól kezdve, tehát 229.o km. hosszban gőzhajó43*
