Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
6?6 KÖZGAZDASÁG. val, evezős hajóval és tutajjal járható. A Dráván való hajózás általában napjainkban csekély forgalmú, mert főszállítási czikke : a fa, a két parton volt gazdag erdők megritkulása következtében megfogyott. Elénkebb hajózás és forgalom várható már a közel jövőben, ha a magyar tenger- és folyamhajózási vállalat is megkezdi a Dráván járatait. A dráva-gőzfjajózási-vállalatnak, mely üzletvezetőségét Barcsról Eszékre, majd Budapestre helyezte át, van 4 kerekes és 1 csavargőzöse, 900 indikált gőzlóerővel és 368 tonna hordképességgel. Csupán áruszállítással foglalkozik, mely az utóbbi években stagnálást tüntet föl. A Dráván a dunagőzhajózási-társaság is tart fönt járatokat a dunai forgalommal kapcsolatban ; s az utóbbi években jelentékeny forgalmat ért el. A dunagözliajózási-társaságnak Magyarországon Budapest után az árúszállításnál Mohács a legjelentékenyebb állomása. Földes szerént (Magyarország statisztikája 1884.) a dunagőzhajózási-társaság hajóival már 1882-ben Mohácsra 1 millió mm. árú érkezett s elszállításra került ez állomáson l'l millió métermázsa árú. A Budapest és Mohács közt a társaság hajóival szállított személyek száma 1894-ben 146.915 volt. A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak 1894- ben az állam segélyezése mellett történt megalakulásából megyénkre nézve ama kiváló előny is származik, hogy a társaság köteleztetett, miszerént a Dunán Baja és Apatin közt Mohács érintésével oda és vissza naponként személy- és árúszállítással egybekötött járatokat tartson fönt. A baranyamegyei főherczegi uradalom 1893-ik év óta révvámszedési joggal egybekötött révátkelési forgalmat tart fönt a Dunán egy csavargőzössel Barayamegye Kis-Kőszeg- (Batina), Főherczeglak- és Bács- bodrogmegyei zombor-bezdáni törvényhatósági közútak közt. Mohács és Mohács-Margita-sziget közt a gőzkompközlekedés 1894. május 10-én nyilt meg. A mohácsihoz hasonló gőzkomp közlekedése van a Margita-szigetre Duna-Szekcső községnek is, melynek képviselőtesülete e czélra még az 1894-ik évben 30,000 frtot szavazott meg. Posta, távírda, távbeszélő. Pécsről a 60-as évek elején 6 irányba indítottak naponta postát. Málhapóstát naponta kétszer Boglárra, négyszer Pestre; levélpóstát naponta kétszer Mohácsra, négyszer Németladra ; lovaspóstát naponta ötször Mohácsra, háromszor Németladra és ugyanannyissor Szegzárdra ; e kívül naponként levélhordó-kocsi közlekedett Pécs és Siklós közt. E pósta- közlekedés mellett postai forgalmunk nagyon csekély volt Pécsett is, annyival inkább a megyében. A pécsi kereskedők több ízben emeltek panaszt a soproni iparkamaránál, hogy a pesti posta csak harmadnap érkezett Pécsre. A pósta-szolgálatot még a hetvenes évek táján is Pécsett egy postamester egy hivatalnokkal és egy kézbesítővel látta el.
