Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 651 A vegyes házból való királyok alatt megyénk kereskedelmi jelentősége fokozódott. A bor, gabona, szarvasmarha és posztó voltak az elsőrangú forgalmi ezikkek, melyek többé nemcsak a belkereskedés szükségletét elégítették ki, hanem külföldre is vitettek. A pécsi állatkereskedőknek Velencze mészárosai voltak a vevői. A keresztes háborúk, melyeknek több útja megyénkén vezetett keresztül, az egyre élénkülő kereskedelemnek vetették meg alapját. A levantei kereskedés egy része országunkon keresztül a Duna mentén irányult Görögország felé s e forgalmi út mentén fekvő megyénk kereskedelmére élénkítő befolyást gyakorolt. Róbert Károly és I. Lajos alatt Pécsett pénzverő, Zsigmond alatt kir. pénzváltó-hivatal volt, mi jótékonyan segítette elő a kereskedelmi ügyletek gyors lebonyolítását. Megyénk a XV-ik század második felében már egy nagy vidék kereskedelmének góczpontja, ennek következtében az ország egyik legnépesebb területe volt, mit igazol az is, hogy ez időben Baranya, Somogy és Tolna 36.000 házhelyéből 15.000, tehát majdnem fele Baranyára esett. A tötök uralom alatt a meg-megújuló háborúk akadályozták a kereskedést; mégis, a mi a belkereskedést illeti, erre a harczias idők nem voltak oly káros kihatással, mint az iparra, noha igaz az is másfelől, miszerént egyes ezikkek, különösen az állatok annyira megfogytak a háborúskodás közben, hogy kereskedés tárgyát nemcsak nem képezhették jó ideig, hanem a megyei belfogyaztás födözésére is a szomszédos megyékbe kellett fordulni. A török uralom alatt azonban a kereskedelmi áruk nemeinek meg- fogyása mellett egy új, a fényűzési czikkekkel való kereskedés honosodott meg megyénkben s a török bég, majd basa székhelyén, Pécsett mind nagyobb arányokat öltött, mert kereskedőinknek a török Ízléséhez alkalmazkodni kellett. 1639 körül a pécsi török basa parancsára, annak örömére, hogy a törökök Babylont elfoglalták, a kereskedők boltjaikat keleti szőnyegekkel, tarka kelmékkel és egyéb egyiptomi árukkal díszítették föl. Megyénk XVI-ik századbeli kereskedelmének emelésére nagy befolyással volt az, hogy a két főhadi közlekedési útvonal: a Duna és Dráva mellett hadihajó-állomások voltak. A Dráva mellett még a XVI. század első felében Siklós, a Duna mellett pedig Yörösmarih volt ilyen hadihajóállomás, hol egyszersmind katonai raktárak is keletkeztek. A hajóhad állomáshelyei pedig élénk társadalmi életnek vetvén meg alapját, nagy mérvben mozdították elő a kereskedelmet is. Megyénk kereskedelmi forgalmának góczpontja : Pécs, első rangú kereskedő-város volt már ez időben hazánkban, mire nézve bizonyítékul szolgálhat az is, hogy Zrínyi katonái 1664-ben elfoglalván Pécset, 3 napig tartó rablások alatt itt, mint a kereskedők menedékhelyén, tömérdek zsákmányt gyűjtöttek össze. Ha megyénk kereskedelme a török-hódoltság korában — a kereskedésnek nem kedvezett harezok közepette is — a fokozatos fejlődés jeleit tünteti föl, annyival inkább nagyobb terjedelmet nyert a törökök kiűzése után, mikor az ipar is mind több számot tevő árúmennyiséget szolgáltathatott számára s az állattenyésztés űzése. is újra nagy arányokat öltött.
