Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 629 Ma 16—20 munkást foglalkoztat s évi termelőképessége 4—5000 mmázsa szóda, 2000 mm. gyertya, 5000 mm. mosó-szappan, 2000 mmázsa pipere- szappan. Világító-gázt már a 40-es években Linberger pécsi czukorgyáros állított elő. A világító-gáz készítésével jelenleg foglalkozó pécsi légszeszgyár 1869/70-ben építtetett s eleinte egy bécsi czégé volt, 1876 óta pedig a trieszti általános osztr. légszesz-társulat tulajdona. A gyárnak 3 drb 2050 m3 tartalmú légszesztartánya van s 3 nagy, 18 görebet tartalmazó légszeszfejlesztő-kemenczével, 6 tisztító- és megfelelő számú légszesz- mosókkal és süritőkkel dolgozik. Az évi termelés a jelenlegi berendezés mellett 600-ezer köbméterre fokozható; az 1894—95-ik idényben 448.386 köbméter légszeszt termelt. A munkások száma 46. A légszeszt pécsi, osztraui, karioni és dassniti-i kőszénből állítják elő. Ára magánosok részére világításra 15 kr., városi és nyilvános középületek részére 12-36 kr., utczai világításra 8’24i kr., ipari czélokra 12 kr. A légszesz-gyár pírszenet is állít elő, a múlt évben 9911 mmázsát termelt ; továbbá kátrányt, melyből tavaly 915 mmázsát gyártottak s métermázsája 3—4 írtért kelt el Baranyában s egy része Boszniában. Mezei egérirtó-szer készítésével Sipőcz István pécsi gyógyszerész foglalkozik s biztos hatású szerének nemcsak Magyarországon és Ausztriában, hanem külföldön is kelendősége van. Élelnaezési ipar. Az élelmezési iparcsoportban a legjelentősebb helyet foglalja el megyénkben a malom-ipar, mely a legelső iparágaink közt is elsőrangú ipart képezett. Már 1190-ben, mikor megyénkben többféle iparág volt meghonosodva s az akkori ipari fejlettséghez képest nagy terjedelemben űzve, a malom-ipar a legjövedelmezőbb ipar volt, mit kétségen kívül bizonyít az, hogy az összes iparágak közt a malom-ipar volt az, melytől a templomi szabályok szerént a pécsi püspökségnek tizedet kellett adni. A fogyasztás növekedése által egyre fokozódó jövedelem, a megyénkbon rendelkezésre állott vizi hajtóerő malmaink számát rohamosan szaporította s ezek közt a XIV. században már nem egy nagyobb malmunk volt, mely az akkori időben jelentékeny értéket képviselt. Az üröghi patakon lévő nagy vizi-malom és tartozéka 48 frton kelt el, melynek a mai viszonyok közt 4000 frt felel meg. A XVI. században malmaink száma már oly nagy volt, hogy csak Pécsett 40 vízimalom állott fönt. A jelen század 4-ik tizedének közepén fölépült Pelléíden az első gőzmalom is s 1875-ben, tehát 3 évtizeddel ezelőtt a baranyai malmok összes száma 792 volt, melyek közül 769-nél viz, 13-nál gőz és 10-nél ló és barom szolgáltatta a hajtóerőt. A gőzmalmok közt első helyet foglalt el már a 60-as évek elején bérbe adott s ma Szily László tulajdonát képező gödre-szent- mártoni gőzmalom, mely akkor 34 munkást foglalkoztatott, 6 járatra 25 lóerejü gőzgépre volt berendezve és Wächter K- mohácsi gőzmalma 55-ezer
