Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
592 KÖZGAZDASÁG. évi csökkenés annak tulajdonítandó, hogy a társulat saját hajói számára Osztrauból és Steierdorfból nagyobb mennyiségű kőszenet szerezvén be, pécsi bányái művelését szűkebb határok közé szorította — folytonosan emelkedett s 1894. év végével 12,290.188 q szén állott a lefejtésre készen.. A termelés nagyobb lendületet azonban csak 1879. év vegével vett, midőn a társulatnak sikerült a budapesti gyárakat, melyek addig kőszénszükségletüket túlnyomólag a salgótarjáni és az Esztergom melletti kőszénnel födözték, olcsó áraival fogyasztóiul megnyerni. Az 1880. évben ennek következtében a termelés már ötödfél millió métermázsára rúgott. Még nagyobb lendületet vesz a társulat bányáiban a kőszéntermelés a jövőben az által, hogy a m. kir. államvasutak részére 10 évi időtartamon át 12,300.000 métermázsa mozdonyszén átvétele biztosíttatott szerződésileg. A társulat évi kőszén-termelése tett : 1853-ik évben 22 628 q, 1860- ban 1,161.008 q, 1870-ben 2,509.106'5 q, 1880-ban 4,555.670 q, 1890-ben 4,557.29 q, 1894-ben 5,500.179 q. Az 1894. évben termelt szénből elszállítottak Mohácsra 2,805.833 q,. más hajóállomásokra 5.510 q, közvetlen elárusításra vasúton 1.906,743 q, pécsi vevők számára 51.031.5 q, pirszén előállítására fordítottak 147.797'5 q, széntégla előállítására 278.038's q, tulajdon gépekhez és irodákban 244.154.5 q, mész és tégla előállítására 7620 q, hivatalnokok és munkásoknak illetményként 48.016 q, a bányatárs-láda malmainak szénjutalék 17.717 q. A társulati bányák tiszta jövedelme 1894-ben 585.404 frt 58 kr. volt. A szénelkülönítő gépek 3,962.035'8 q nyers-szenet dolgoztak föl, tehát az összes termelésnek 81,47%-át, mi egy újabb szénelkülönítő-telep létesítése által vált lehetővé, mert a megelőző évben az össztermelésnek csak 68’6°/o-a került elkülönítési és rostálási eljárás alá. A brikett gyártását a társulat 1867-ben kezdte meg. A pirszenet 6—7°/o őrölt szurokkal keverve az e ezélra szolgáló edényekben gőzzel 105 C°-ra melegítik s ily állapotban a körben járó mintákba kerül. A brikett-gyártás tett 1867-ben 37.440'5 q, 1893-ban 341.890 q-át. A jobb minőségű pirszén értékesítése czéljából 1860-ban épült az első koksz-kemencze. A stíriai vasipar kokszszükséglete és a pécs-barcs- kanizsai vasút kiépítése ez üzemágat gyorsan fejlesztette. 100 klg. szénből 75—82 klg. kokszot nyernek. A kokszgyártás tett 1861-ben 6000 q, az 1894. évben 102.503 q. A koksz kemenczékben ammóniák és kátrány melléktermény nyerésre, valamint világító-gáz előállítására most folynak a kísérletek. A társulat bányáiban termelt szénnek körülbelül fele kerül eladásra, a másik fele a bányaüzemnél, széntégla és pirszén előállítására s a társulati hajózás czéljaira fordíttatik. A szén fogyasztói a m. kir. állami és viczinális vasutak, több gőzhajózási vállalat s a budapesti ipartelepek. A bánya-termékek fogyasztási területe pedig a Duna mentében fölfelé az osztrák határig, lefelé a Duna torkolatáig eső vidék, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Románia, kelet felé az Alföld, nyugat felé Stiria, Karinthia, Krajna, egész az Adria tengerig.
