Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 585 A csak legszükségesebb kézműves szerszámokkal bíró kisiparosokkal pedig Baranyában se lehet ipari szövetkezeteket létesíteni, bárha a szívós kitartással buzgólkodó hivatott egyénekben itt sincs hiány. Hogy Baranyában a kisipar nagyon el van terjedve, csalhatlanul igazolja az, miszerént a segéd nélkül dolgozó vállalatok száma az utolsó népszámlálás adatai szerént 5946-ra rúgott, vagyis az összes önálló iparosok 64.25°/cra képviseli megyénkben az egy napról más napra való megéléssel küzdő kisipart s 35-75%> esik csupán a segéd-személyzettel dolgozó vállalatokra, a legalacsonyabb szám az összes dunántúli megyék közt. Ha az 1 és 2 segéddel dolgozó vállalatokat is a kisiparhoz sorozzuk, a mint hogy ezek még túlnyomólag csak megrendelésre dolgozván, valóban a kisipar körébe tartoznak, 85.87%-ra emelkedik a kisipar képviselőinek száma. A tulajdonképeni iparos önálló népesség volt 1870-ben 7424, 1890- ben 9010, a szaporodás tehát 1586. Az összes iparos népesség Baranyában 14.598, Pécsett 5588, összesen 20.186 lélekből állott; az 1870-ik évi 14.137 iparos-népességhez képest a növekedés így 6049, vagyis közel 30 '/0Semmi se bizonyítja élénkebben Baranyamegye ipari haladását Pécscsel együtt tekintve, mint az, hogy míg megyénk az 1870-ik évi nép- számlálás adatai szerént az ipar- és kereskedéssel foglalkozott népesség arányára nézve a 25-ik helyet foglalta el, addig ma 68’18%-kal ama tiz megye közé sorakozik, melyekben a tulajdonképeni ipar az egész országban legnagyobb túlnyomósággal bir s Pécs város iparosságának 56-63°/0 magas arányszámát a városi törvényhatóságok közül csak Budapest, Nagyvárad, Marosvásárhely, Eszék, Selmeczbánya, Bélabánya, Fiume és Kassa múlja fölül. Az összes iparforgalmi népességből esik a bányászatra 10'47%, az iparra 75'00%, a kereskedésre 10'67°/o, a hitelre 0'310/o és a közlekedésre 3'55"/o; az összes népességből pedig bányászatra 0'87 (Pécsett 3'78°/o), az iparra 6'26°o (Pécsett 16-40°/„) s így Pécsett az összes népességnek több mint Vs-e, vagyis 20'18°/„ foglalkozik iparral. A megyében Pécs után az önálló iparosok számára nézve Mohács következik, utána Siklós, Pécsvárad, Német-Bóly, Duna-Szekcső, Mágocs, Nádasd. Az ipari fejlődés tekintetében is első helyen áll a mohácsi járás, hol a népesség 8'10%-a foglalkozik iparral; a hegyháti, pécsváradi, pécsi és siklósi járásban 6 8°/o, legkevesebb (4'6°/0) a szent-lőrinczi és baranya- vári járásban a latifundiumokon. Az összes iparforgalmi népesség legalább 200-at meghalad 14 községben, az önálló kereskedők és iparosok száma legalább 100-on fölül van 13 községben, 50-nél több iparos-segéd van 9, legalább 50 tanoncz van 6 községben. Ha iparunk s különösen gyáriparunk nem is fejlődött oly mérvben, mint az adott viszonyok után remélhető volt, Baranyamegye azért ma, a fölső megyéket leszámítva, az egész Dunán túlnak legnagyobb iparos megyéje. A 60-as években keletkezett, de rövid föntállás után megszűnt gyárak helyett más nagyobb szabású s szilárdabb alapon álló iparvállalatok keletkeztek, mások üzemük kiterjesztése folytán szilárdabb alapra
