Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
586 KÖZGAZDASÁG. helyezkedtek s az iparvállalatok termelése és kivitelképessége egyre nagyobb arányokat ölt. Ez az egészséges fejlődés. Egy erőltetve alapított vállalatnak balsikere nagy vidéken s hosszú időre riasztja vissza a vállalkozókat s a tőkét az ipar teréről. Kétségen kívül áll, hogy Pécs és megyénk az ipar terén egy átmeneti korszakot él. A vállalkozási szellem elmaradhat- lan intenzivebb fölébredése, a fekete kőszénben rejlő gazdagságunk s egyéb kedvező föltételek iparvállalatok létesítésére talán a közel jövőben azzá teszik megyénket és városunkat, a mivé lenni már biztos úton haladhat előre : igazi iparos megyévé és várossá. Bányászat. Bányászatunk első nyomaira szt. István idejében találunk, ki a pécs- váradi apátságnak alapító-levelében 20 vasásót is ajándékozott. Hogy volt-e valóban megyénkben vasbányászat, arra nézve semmi biztos adataink nincsenek. A XVII. században Pécsvárad körül megkíséreltek ugyan érczbányát nyitani, de mivel az érez kiásása nagy fáradsággal járt, fölhagytak vele. A jelen század 5-ik évtizedében az akkori pécsi vasgyár igazgatósága tett újra kísérletet, de eredménytelenül; a föld fölszinén találtak ugyan 10—20 fontos vaskövet, s az itt-ott ma is előfordul, de a föld gyomrában nem akadtak vaskőre. A kútfők említést tesznek baranyai sóbányáról is s ily bányák már szintén szt. István idejében lettek volna megyénkben ; sőt Haas említi, hogy Hosszú-Hetény mellett még a múlt században is találtak s megyénk rendei 1777-ben azt határozták volna, hogy föliratban tudósítják őfölsé- gét, miszerént a hosszú-hetényi hegyekben sóbánya nyitható. Jelenleg Baranyában csak kőszénbányák vannak s kőbányászatot és agyagbányászatot űznek. IKöszén-Toári-y-ászatKőszenünk első kiaknázása a 18-ik század közepére esik. Kőszénbányászatunkat, ha primitív eszközökkel is, azonban jóval nagyobb terjedelemben űzhették már ekkor, mint a dunagőzhajózási társulat Pécs melletti kőszénbányái czímű műben állíttatik, s ha a jelen század első tizedében egyes szőllőművesek ástak is kőszenet kezdetleges módon, a múlt században kőszénbányászatunkban némi bánya-technikai rendszer is uralkodhatott; mert Schwartner 1809-ben megjelent statisztikájában említi, hogy Pécs mellett a kőszenet már több év óta nagy haszonnal ássák. Kőszénbányászatunk azonban e század elején a termelés mennyiségére nézve a minimumra szorítkozott ; 1807—1840. évig, tehát 33 év alatt mindössze 2,819.000 mázsa kőszenet termeltek, mi 1,305.509 frt jövedelmet hozott. A bányák száma évről-évre szaporodott, de mert a bányaterület sok tulajdonos közt oszlott meg — csak Pécsett 1840-ben 21 pol-