Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 567 kiszáradása által veszélyeztetett halak kihozatala a mély ártérből nem volna oly bajos, úgy ez által az elgátolt viz halállományán segíteni lehetne, mi bizonynyal megtörténnék, ha ez a halászatra valami nagy előnynyel járna. így többször kísérelték már meg, hogy a Petresz halait a Csornában tenyészszék. Az uradalmi halászat hanyatlásának főoka — az anyagi jövedelemre való tekintettel — az említett körülgátolásban rejlik. E védgátak nemcsak nagy és igen kedvező halászterületet tettek tönkre, hanem általuk a még elgátolatlan árterek halászati viszonyai is kedvezőtlenekké váltak. A forrásvidék, honnan vizáraink jönnek, változatlan maradt, de a hegyes vidék erdeinek mind nagyobb mérvet öltő kiirtásával az árvizek terjedelme és bősége nagyban emelkedett. A csapadékot szolgáltató vidék Készül a halász-ebéd. medenczéje az uradalom és más birtokok gátjai folytán jelentékenyen kisebbedett és ennek következtében az említett hegyek minden nagyobb csapadéka mint árvíz mutatkozik. Az áradások mindegyike törmeléket hoz magával a hegységből, mely itt lerakódik; a talaj emelkedik, a tavak laposak lesznek és föltöltik medrüket. A hol 25 évvel ezelőtt még sűrű náddal benőtt 2—3 m. mély tavak voltak, ott ma erdő van. Ivis-Bajárban egy 1200 holdas erdő keletkezett. A kopácsi tó, a kopácsi ártér halgyüjtő medenczéje, helyenként 1—2 métert veszített mélységéből s bárhova tekint az ember, mindenütt a. talajemelkedés nyomait láthatja. A hol csak lehet, ott az elgátolt helyeket szántóföldekül használják és ez által a legelők az el nem gátolt ártér magasabb fekvésű helyein
