Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
546 KÖZGAZDASÁG. Nagyobb uradalmainkban a szarvasmarha-tenyésztés magas fokon áll. A bellyei uradalomban a hús- és tej-termelés czéljából a hollandi fajt schorthornival keresztezik és viszont. A tenyészet 1864-ben lett alapítva, mikor a magyar-óvári főherczegi uradalomból 2 drb schorthorn bika és 1866-ban az egész magyar-óvári schorthorn csorda — 1 bika, 8 tehén — a bellyei uradalomba hozatott. 1868-ban Nathasiustól, Hindusburgból 2 bikát és 10 üszőt, 1878-ban ugyaninnen ismét 9 bikát vásároltak. E tenyész- anyagot részint tisztán tenyésztik, részint keletfrillandi fajtával való keresztezésre hasznáják. A másik irányú keresztezés az albertfalvi és frigyesföldi gazdasági kerületek egy részében a magyar fajú szarvasmarhának mürzthalival és murbodeni fajtákkal történik ; az így nyert tenyészanyag a gyorsabb fejlődés folytán korábban értékesíthető úgy a piaczon, mint Tehén a bellyei uradalomban. az uradalom részére. A Frigyesföldön lévő tiszta magyar gulyát 1854-ben alapították a Bánságból beszerzett eredeti tény észanyaggal. A magyar gulya tenyésztésének czélja jó igavonó-állatok nyerése. A német-bólyi uradalomnak a békási pusztán lévő tenyészete eredetileg tiszta kuhlandi faj volt, újabban simenthalival kereszteztetik, minthogy az így nyert tenyészanyag erőteljesebb és szabályosabb testalkatú s tejtermelése is sokkal nagyobb. Magyar fajú gulyát tart igen jeles anyaggal : a dárdai, sellyei uradalom is ; tiszta simenthalit tenyészt Otocska Géza a gyulai pusztán, tiszta berni tehenészet van a bikali pusztán. Az egyes uradalmak állatállományának számát és minőségét illetőleg utalunk a „Nagyobb uradalmak“ czímű fejezetre, hol azt bővebben ismertettük.
