Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 547 Ló-tenyésztés. Baranyavármegyében már 1805 ben vásároltak a házipénztár terhére megyei csődöröket a lóállomány nemesítése czéljából. Ez intézkedés ugyan 1831-ben megszűnt, de hatása továbbra is föntmaradt, mert alapját vetette meg ma már jó hírnevű több ménesünknek. Lótenyésztésünk az lÖ70-ik évi föllendülés után ma kitűnő minőségű állatanyagot képes fölmutatni s az e téren észlelt haladás fokozatos, miről tanúságot tesz az is, hogy a koronként tartatni szokott lódíjazásoknál mind nagyobb számban találnak jutalmazásra érdemes anyakanczákat és kanczacsikókat. Lótenyésztésünk emelésére kiváló súlylyal bir az állami mének használatának terjedése, a födöztetési állomások szükséghez képest való fokozatos szaporítása, a megyei lótenyésztési bizottság körültekintő gondoskodás szülte tevékenysége s a tenyészanyagnak gazdáink részéről szakértelemmel való megválasztása s a lódíjazás, mely gazdáinkat a jó tenyészanyag nevelése körül versenyre kelti. Az állami mének használatát illetőleg a közgazdasági előadó 1889-ik évi jelentése szerént általánossá kezd válni kisebb gazdáinknál a panasz, hogy az állami ménekkel való födöztetés több generáczión át annyira fokozza lovaiknál a magas vért s ez által a tüzességet, hogy azok az eke és borona húzására alkalmatlanná válnak; ez okból nem használják kisebb gazdáink kellő mérvben az állami méneket, hanem inkább az erősebb testalkatú, magánbirtokosok tulajdonát képező méneket, melyek után gazdáink erős igás-lovakat nyernek. A födöztetési állomások száma volt 1882-ben 14, összesen 39 ménnel, 1887-ben 19, összesen 54 ménnel, 1890-ben 21 és 1894-ben 23; az állami méneken kívül jelenleg több mint 100 igazolványnyal biró, födözésre alkalmas magánmén áll rendelkezésre. A mezőgazdasági bizottságnak lótenyésztésünk emelésére irányuló kiváló intézkedése a mohácsi Margitta-szigeti csikótelep fölállítása, mely fokozatosan az egész megyére ki lesz terjesztve. A megyei lóállomány értékének emelésére szintén nem csekély befolyással van a Pécsett először 1882-ben s azóta időközönként rendeztetni szokott lóvasalási tanfolyam, melyre megyénkből számos résztvevő jelentkezik. A lódíjazásokra szükséges összeghez a magyar kormány minden alkalommal jelentékeny segélyt nyújt. Itt dicsérettel kell kiemelnünk nagyobb birtokosainknak ama elhatározását, miszerént úgy a szarvasmarha-, mint a lódíjazásoknál a részükre megítélt pénzbeli jutalmakról lemondanak s ez által a díjazási alap növeléséhez járulnak. Lóállományunk 1870- és 1884-ben a következő adatokat tünteti föl : 1870 1884 Csődör................................... 1.152 109 (tenyészmén) Kancza................................... 20.728 18.569 Heréit................................... 25.436 19.117 4 éves csikó...................... — 3.067 1—3 éves csikó.................. 8.601 9.609 Összesen : 55.917 50.471 35'
