Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 545 Az ökrök száma, mint föntebb említettük, 1884-ben 10.197 drb volt s 100 kát. holdra 2’5 ökör esett. Szarvasmarha esett 1 négyszög kilométerre 1719 drb, 1000 lakosra 300'74 drb, míg 1870-ben 342 drb jutott. A szántóföldnek az ökör-állományhoz való aránya 1884-ben az egész országban csak Bács-Bodrog- és Torontál-megyében volt kedvezőtlenebb, mint megyénkben. Szarvasmarha-állományunk összes értéke 1884-ben 6,342.210 frtra rúgott; ebből esett magyar fajtára 4,576.525 frt, nyugati fajra 1,761.183 frt és 40 bivalyra 4547 frt. Az összes értékből esett 100 kát. holdra 1034 frt 11 kr., 1 négyszög km-re 1235 frt 58 kr. és 1 lakosra 20 frt 50 kr. Legtöbb magyar fajta szarvasmarha találtatott a szent-lőrinczi járásban, több mint egy millió frt értékű, továbbá a siklósi és baranyavári járásban, legkevesebb a pécsváradi járásban ; ellenben legtöbb nyugati faj, piros-tarka a hegyháti és pécsváradi járásban. Fajra nézve a megye területén ma is e szerént túlnyomó a magyar, vagy nyugati faj. Megállapított tenyész-irány jelenleg : az alsó sík vidéken magyar fajta, egyébként piros-tarka hegyi fajta. Szarvasmarha-tenyésztésünk az 1884-iki fölvétel óta úgy számra, mint minőségre nézve, ha számadatok nem állanak is ezúttal még rendelkezésünkre, bizonyára jelentékeny lendületet vett. A filloxera-vész következtében elveszített jövedelem pótlása s a jó példa, melyet nagy- és középbirtokosaink szolgáltatnak, szintén hatalmas emeltyűi szarvasmarhatenyésztésünk föllendülésének s ama határozott haladás e téren, melyet az „Állategészségügyi évkönyvének már 1886. évfolyama megyénkre nézve konstalált, állandó jellegű s eredményében teljesen kielégítő. 35 Bika a beliyei uradalomban.
