Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG 543 szakértelme és lankadatlan buzgalma előre biztosítékot szolgáltat arra nézve, hogy a bizottságok működésének eredménye nagy horderejű lesz Baranya gazdasági életére és vagyonosodására. Az állattenyésztés fejlődésére kiváló befolyással van a takarmánytermelés. Ha legelő- és rétterületünk az utóbbi 2 évtized alatt mintegy 52-ezer kát. holddal apadt is, ezzel szemben mesterséges takarmánytermelésünk területe annál nagyobb arányokban növekedett. Míg 1882-ik évtől máig a természetes kaszálók területe 3’0°/o fogyott meg, addig a mesterséges takarmány termelésére szánt terület — nem is számítva a zab alá fölszántott területet — 4'7%-kal növekedett. Állategészségügyi viszonyaink az utóbbi években a 7 járási, 2 városi és 1 magánállatorvos fölügyelete alatt végrehajtott szigorú intézkedések daczára nem voltak kedvezők, a sertések között pedig az uralkodott járványok jelentékeny pusztítást okoztak. Az 1893-ik évben elhullott lép- fenében 2 ló, 64 szarvasmarha, takonykórban 31 ló, himlőben 22 juh, sertésorbánczban 1095 drb sertés. A takonykor különösen a szent-lőrinczi járásban uralkodott, hol az uradalom lóállományának Vio e lett e betegség miatt kiirtva. A sertésorbánczot egyszer Bácskából, másszor Horvátszlavon- országból hurczolták be, a mi több helyen, főleg a siklósi, mohácsi és pécs- váradi járásban nagy veszteséget okozott. Az 1895-ik évben a sertések közt nemcsak az orbáncz lépett föl sűrűbben és pedig úgy szórványosan, mint járványosán, hanem a sertésvész is, mely főleg a baranyavári, mohácsi és szent-lőrinczi járásokban okozott nagyobb elhullások után csak az év utolsó negyedének vége felé kezdett szűnni. Hasonló, a szigorú óvintézkedések daczára is behurczolás folytán föllépő járványos állatbetegségektől eltekintve, állategészségügyünk viszonyai kedvezőknek tekinthetők, mit éber állategészségügyi rendészetünknek köszönhetünk. Az állatrakodó vasúti állomások száma megyénkben 12, hajóállomás 1. Állatvásár tartására jogosult községek száma 42, szabályszerűen be van rendezve 10, hiányosan 32 vásártér. E helyen említjük föl, hogy Baranyavármegyének a pásztorokról 1895-ik évben alkotott szabályrendelete szerént közösen legeltetett állatok fölügyeletére pásztorokul csakis 24 évet betöltött megbízható egyének fogadhatók föl, kik a szolgálatbalépés előtt a gondjaikra bízott állatok hűséges legeltetésére, az előforduló állatbetegedések azonnali bejelentésére az illető községi elöljáróság előtt fogadalmat tesznek s igazolványul pásztorkönyvvel láttatnak el. A pásztor köteles a fölügyeletére bízott állatokat nap fölkeltével azonnal a legelőre hajtani s tilos azokat a nap lenyugvása előtt hálóhelyükre visszahajtani. Az állatok déli 12 órától délutáni 2 óráig a delelő helyen tartandók. Méneket, egy éven fölüli ménes-csikókat és egy évet meghaladott bika-borjukat a legelőn tartani szigorúan tilos. A pásztorok kötelesek fölügyelni arra, hogy a trágyát a legelőről el ne hordják ; a trágyát a legelőn elteregetni, minden kártékony tövist és bogán-
