Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
542 KÖZGAZDASÁG. volt az állattenyésztés terén tapasztalható. Papanek szerént Bolyban volt egy ménes a múlt században, hol a legkiválóbb fajú csikókat nevelték. E század elején még a mainál sokkal nagyobb terjedelmű erdőink bő makk-termése nagyban emelte a sertéstenyésztést. Magda Pál említi, hogy e század elején Baranya a hegyeken és a térségeken levő véghetet- len, erdei makkal bővelkedő erdőkben igen sok sertést nevelt más vármegyék számára is; szarvasmarhája elég volt, sok lova, kivált a mohácsi szigeten. E század közepén igásökrünk aránylag kevés volt, annál nagyobb volt lóállományunk; a siklósi járásban ritka gazdának nem volt lova. Galgóczi szerént a lótartás a szarvasmarha-tenyésztés fölött főleg azért volt általánosan elterjedve, mert a kisebb gazdáknak földjük kevés lévén, a nyomtatás és fuvarozás kereseti ágakul szolgált. Állattenyésztésünk a 70-es években indult nagyobb fejlődésnek, mely azóta, eleinte ugyancsak a lótenyésztés, később s különösen az újabb időkben, a mennyire a filloxera-vész következtében beállott jövedelem-csökkenést kisebb gazdáink is a szarvasmarha-tenyésztés intenzivebb fölkarolása által akarják ellensúlyozni: a szarvasmarba-tenyésztés is örvendetesen és fokozatosan halad előre. Az állattenyésztés czéltudatos fejlesztésére jótékony kihatással van első sorban a kormány támogatása. 1893-ik évben államköltségen beszerzett simenthali, pinzgaui és borzderes tenyészanyagból Baranyavármegye is részesült ; e kívül 1000 frt államsegélyt is kapott. Fáradhatatlan s határozott irányú tevékenységet fejt ki állattenyésztésünk emelése s állatállományunk nemesítése terén a baranyamegyei gazdasági egyesület is az által, hogy évenként állatszemlét rendez, mely alkalommal részint saját pénztárából, részint gyűjtés útján beszerzett díjakkal jutalmazza az állat- tenyésztés terén tapasztalt haladást. A gazdasági egyesület 1888-ban állat- tenyésztési alapot létesített, melyre mindjárt az első választmányi ülésen 1500 frtot szavazott meg. Nem kisebb lendületet ad állatanyagunk nemesítésének az apaállatok megvizsgálása, mely a megyei szabályrendelet értelmében koronként az állatorvosok közbejöttével, járásonként egy bizottság által ejtetik meg, melynél a bikákra és kanokra nézve mint szakértő a közgazdasági előadó is közreműködik. Az 1893-ik évben megvizsgáltak 176 mént, 550 bikát, 614 kant. Mint alkalmas: igozolványt nyert 108 mén, 468 bika, 517 sertéskan ; tenyésztésre alkalmasnak nem találtatott 68 mén, 82 bika, 97 kan. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésére különösen emelőleg hatnak a megyénkben újabb időben egymás után keletkezett tejszövetkezetek, melyeknek száma folyton szaporodik. Jelenleg föntáll már a nagyobb arányú pécsi tejcsarnok, a mária-kéméndi és nádasdi tejszövetkezet, a n.-bólyi kisgazdák tejcsarnoka stb. Újabban a múlt évben megalakult mezőgazdasági bizottságok vannak hivatva, állattenyésztésünk fejlődését hatalmas lépésekkel előmozdítani s e bizottságok ismeretes tevékenységi programmja, tagjainak kiváló
