Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 541 Az urasági kastély egy negyven holdas franczia parkban fekszik, hol mintegy 5 h. kiterjedésű tó 2 szigetet képez. B szigeteken, valamint a park egyéb részeiben terebélyes fák ritka példánya, szomorú fűzek, fenyők, déli-növények, pálmák díszlenek. A parkban van elhelyezve egy méhes, mely jelenleg mozgó szerkezetű kaptárakban 75 drb méhtörzsből áll. Az állatállomány : 50 drb ló, részben nemes félvérek, részben muraköziek, 102 tehén, simenthali és bonyhádi faj, 42 erdélyi származású gulyamarha, 130 erdélyi származású igásökör, 4 bivaly, 100 hizóökőr, 83 sertés, kisjenői faj, 845 juh, részben merinó, részben rambonillet faj. Bükkösdi uradalom. Tulajdonos : Jeszenszky Ferencz. A bükkösdi uradalom területe 1967 kát. hold. A gazdasági épületek száma 22; szolgálatban áll 1 gazdatiszt és 34 cseléd. Az uradalom 3 részre oszlik : a bükkösdi, a Gyürüfű határában levő Szentlélek és a goriczai pusztára. A gazdasághoz, mely mezőgazdasági gépekkel teljesen föl van szerelve, tartozik egy malom és téglavető. Rendes termények : búza, árpa, rozs, zab, tengeri, bükkönymag, lóheremag, zabos-bükköny, csalamádé, takarmányrépa. Az állatállomány : 61 ló, ebből ménesben 30 drb ló, mind telivérü arabsok ; a kanczák nagyrésze a Somsich Imre gróf-féle és a bábolnai ménesből származik ; 44 ökör, 21 tehén, simenthali és bonyhádi faj keresztezés, 3 simenthali bika, 7 bivaly, 15 növendékmarha, 5 szamár. Állattenyésztés. Az állattenyésztés, mint a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban lévő őstermelési ág, Baranyában a XII. században már jelentékeny jövedelmi forrást képezett. Fessier e században már ménesekről, gulyákról tesz említést, melyek s a melyeken kívül a méhek és baromfiak megyénkben a püspökség javára tized alá estek. Haas által idézett István fly műve szerént Baranyában : ager quoque omnis greges maiorum, minorumque pecorum plurimos alit, et sues in glandiferis Danubii et Dravi silvis vicinis regionibus maximo numero subministrat, piscium autem tanta pretii exiguitas, ut noveus bipalmares duobus obellis veneant. A XVI. században különben szarvasmarha-tenyésztésünk annyira kifejlett volt, hogy állatanyagunkból külföldre is szállíthattunk. Vágásra alkalmas ökreinknek Olaszország, különösen Velencze volt ez időben jó és állandó vevője. A XVIII. században, mikor a földművelés hanyatlása mellett az állat- tenyésztés volt hazánkban általában a fő jövedelmi forrás, megyénkben már nemcsak mennyiségre, hanem minőségre nézve is jelentékeny haladás
