Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 527 nált zsindelyt készít, 5 körfűrész, 1 für ész vágó-gép, 1 vaseszterga- és 2 faeszterga-pad, 2 fúró-gép, 1 fémgyaluló-gép, 1 fátgyaluló-gép, a gőzmalomban 2 daratisztító, 1 daráló, 2 osztályozó-henger. Kőbányája van az uradalomnak Villányon, Szabaron és Battinán. A kendergyár 1868-ban épült Albertfalván a gőzmalommal kapcsolatban. Az emeletes épület emeletén van a gerebenező-műhely, a kender- tiló alatt tágas pinezehelyiség, hová a kenderpozdorja és más hulladékok hullanak. A kendertiló mellett van a csepükészítő-műhely a förgettyüvel és kendersajtóval, végül a szortírozó- és csomagoló-helyiség. A kenderszá- rító-helyiség 7 szárító-szekrénynyel van ellátva. A kendergyárban van 3 tiloló-gép, 2 gyökér-vágó és több törő-gép, 2 csepükészítő-gép, 1 förgety- tyü, 1 kendersajtó, 1 kártoló-gép, 1 göngyölítő-gép s a gerebenezéshez és kötélgyártáshoz szükséges összes segédeszköz. A hosszú rostu kendert Belgium, Angol,- Németországba és Svájczbg adják el, a kóczot belföldön, a kender egyrészét pedig földolgozzák az uradalom részére. Az uradalom összes gőzgépei 671 lóerőt képviselnek; az összes műhelyek befektetési tőkéje pedig közel 150-ezer frtra rúg. A bellyei uradalomban a gazdálkodás, a mintaszerű berendezés és nagy befektetések következtében a lehető legintenzivebb. Az áradó vizek ellen az uradalom óriási védekezéseket fejt ki. Az általa épített 62 kim. hosszú gát mintegy 41.325 kát. holdnyi uradalmi és 12.600 kát. hold idegen földet véd. Az uradalom főterményei a kalászosok közül a búza, kétszeres, zab és árpa — utóbbi takarmányozás czéljából — a kapás-növények közül a tengeri, takarmányrépa, továbbá takarmány-növények, szőllő és komló. A komló, mint az uradalom különleges terménye, 1865-ben lett a termények közé fölvéve s jelenleg 100 kát. holdon termeltetik. A komlóaratásnál 3—4 hétig naponta 400—450 munkás foglalkozik. Egy kát. hold termése 10 évi átlag szerént 3'01 mmázsa, mely Bécsben, Prágában, Bajorországban kerül piaczra. Az uradalom állatállománya 1895-ik év november hó végével a következő volt: 1362 fejőstehén, 1121 üszőborju, 174 bikaborju, 11 bika, 642 igásökör, 691 tinó, 277 hizó marha, 310 gulyatehén, 226 gulyaüsző; 51 gulyabika, 388 gulyaökör, 372 igás ló, 107 méneskancza, 14 ménes- csődör, 62 paripa (heréit ló), 613 anyasertés, 169 kan, 548 ártány. A nyugati szarvasmarha keresztezéséből (Frillandi-Schorthorn) származó szarvasmarha tenyésztése az egész uradalomban honos, mellékesen a keletfrillandi tiszta tenyésztése is föntartatott. A frigyesföldi és albertfalvai kerületek egy részében a tiszta magyarfajta szarvasmarha és ennek mürzthali és murbodenival való keresztezését tenyésztik, mely által az uradalomnak igásökrökben való szükségletét födözik. Hízóba csak saját nevelésű állatokat állítanak be.
