Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 521 tiszta jövedelem a filloxera-vész előtt átlag 14 írt 40 kr. volt, az összes művelési költség pedig holdanként 28—32 frt. Megyénkben a szőllőművelósnél ma általában a soros karós-művelés honos. Főleg Villány vidékén a jelesebb bortermelőknél a művelés és metszés már a 70-es évek közepén a rajnaiak módjára történt, de csak a fehérnemekre ; a vörösek alá nem rigoliroznak a föld porhanyósága miatt. A filloxera-vész előtt a szőllőművelés módozatai következők voltak : tiszta fej metszés magas vesszőkkel és karókkal 4500 hold, tiszta fej metszés törpe vesszőkkel karók nélkül 30-ezer hold, csapos fejmetszés magas vesszőkkel és karókkal 560 hold, csapos fejmetszés porbujtásnak alkalmas vesszőkkel és karókkal 429 hold, bakmetszés magas karókkal 500 hold, karika-művelés 1731 hold. A zöldojtás szőllőtulajdonosaink közt a 70-es években honosodott meg. A borprések száma megyénkben a filloxera-vész föltünése idejében meghaladta a 23-ezer darabot s átlag 8—9 hektoliter borra esett egy borsajtó. Az összes pinczék száma volt 32.856, borház 19.829. Egy hold jó karban volt szőllő értéke volt : legmagasabb 2400 frt, legalacsonyabb 400 frt, átlag 1000 frt, az összes szőllőterület pedig közel 40 millió írtra volt becsülve. A filloxera-vész után e számok jelentékenyen alászállottak. Ma egy kát. hold üres szőllő ára 200—250 frt. Borsajtóink, prés- és borházainknak egy része elpusztult, másik nagy része pedig használaton kívül van. A bortermelést illetőleg Baranya, az 1876-ban a m. tud. akadémia kiadásában megjelent „Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények“ adatai szerént, a termelt bor mennyiségére nézve a második helyen, a vörös bort termelő megyék közt pedig a negyedik (Pest, Temes, Bácsbodrog) helyen következett. 1873-ik évben termett összesen 534.874 akó bor; 1876-ban 886.519 akó bor, közte 177.204 akó vörös bor. Tizenkét évi átlagos termésből fehér bor volt 47'2° o, félvörös (siller) 30‘6o/o, vörös 22'2%. Az 1861—1872-ik évek átlagában a „Magyarország szőllőszeti statisztikája“ szerént termett Baranyamegyében fehér bor 173.090, vörös 82.464, siller 110.867, összesen 366.421 akó bor. Ez átlag szerénti termés azonban messze alatta marad a bevallott össztermésnek, mely az idézett forrás szerént 1,428.534 akóra rúgott 1872-ben. A baranyavármegyei borok jeljegzetes sajátsága: kellemes zamat (több helyen keserű mandula-íz), édesség és dús szesz-tartalom. Galgóczi szerént a villányi bor sötét gránát-piros, igen szép színe által tűnik ki, illatja kedves, ízében bármely régi legyen, megtart bizonyos édességet. Egy akó bor közepes ára volt 1876-ban 4 frt 80 kr., 1885-ben : fehér 10—15 frt, vörös 20—30 frt, siller 7—11 frt hektoliterenként. 1894-ben egy hektoliter must ára volt 16—18 frt, újbor 16—20 frt, óbor 24 frt 65 kr., fajbor 24—28 frt, csemegebor 48— 50 frt.
