Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
520 KÖZGAZDASÁG. Az 1893-ik év végén már 83 községben volt amerikai szőllőültetvény. Új szőllőt ültettek 1888—1894-ik évben mintegy 5000 holdon. A vidéken az amerikai szőllő-kultúra terén első helyen állanak a csúzaiak, kiknek a sepsei, csúzái és karancsi hegyen ültetett, ojtott szőllői is teremnek ; Frigyes főherczeg uradalmának Villányban és Baánon, Engel József fiának Hidoron, Taussig Zsigmondnalc Villányban és N.-Harsányban. Pécsett Littke József, Horváth Géza, Reinfeld I., Sillny József, Jan- kovics Hugó szőllőtulajdonosok új ültetésü telepeikkel szép eredményt értek el. A szőllőtelepitésnek egyik főföltétele lévén az, hogy kellő meny- nyiségü és olcsó vessző álljon rendelkezésre, ma már megyénkben erről is gondoskodtak. Az 1889-ik évben létesített pécsi városi amerikai szőllő- telep, melyből 16 holdat telepítettek be, évenként xh millió vesszőt termel átlag. Nevezetesebb szőllővesszőt szolgáltató telepek e kívül a siklósi községi szőllőtelep, a szőllőojtványtelep-szövetkezet mintegy 8 holdnyi telepe vessző- és ojtvány-termelésre, Szily Tamás g.-szent-mártoni, Taussig Zsigmond villányi és nagy-harsányi és Siptár Lajos szőllőtulajdonos vidéki és pécsi telepei. Az állam legújabban tervbe vette Baranyában egy 100 holdas amerikai szőllőtelep létesítését. Szőllőink rekonstrukcziója terén tapasztalható czéltudatos és fáradhatatlan tevékenységből bízvást következtethetjük, hogy szőllőink termésében birt előbbi jövedelmünket néhány évtized múlva újra elérjük, annyival inkább, mert ma már a talajunkhoz alkalmas szől- lőfajok megválasztását illetőleg folytatott kísérletezések is biztos eredményre vezettek s tudjuk, hogy Baranyában a Solonis, a vörös és köves talajon a Rupestris monticola, a szárazabb kövecses helyeken a Rupestris metallica alanyvesszők kitűnő sikerrel alkalmazhatók. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilal- mazásáról szóló 1893-ik évi XXIII. t.-cz. végrehajtása iránt kibocsátott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet szerént Baranya a villány- pécsi borvidékhez tartozik, mely Baranyavármegye egész területén kívül magában foglalja Somogy vármegyéből a szigetvári, csurgói, kaposvári, igali és nagyatádi járásokat is. Az 1876-ban megjelent „Magyarország szőllőszeti statisztikája* a nemesebb bort adó gazdag területhez számítja a villányi és a Siklóstól Pécsen át vezető hegyvonalat. A bárány a vármegyei borvidék villányi hegy vonala délkeletről északnyugatnak vonul számos völgyelettel, nagyrészt gyönge hajlásúkban ; a szilvási szőllők Pécsről délnek feküsznek hullámos dombcsoportokban; a szent-miklósi meredek és déli hajlású lejtő. A baranyai szőllőterületből e forrás szerént mintegy 2000 hold fekete föld, 25-ezer hold agyagos, 1100 hold homokos és 9800 hold kavicsos. Baranya a szőllőterület nagyságára nézve 1885-ben még a budapesti országos kiállítás alkalmából Pécsett megjelent „Baranyamegye bortermelési viszonyainak rövid leírása“ czímü mű szerént az egész országban a második helyen állott s csak Pestmegye előzte meg. A holdankénti átlagos
