Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
514 KÖZGAZDASÁG. — ha a buzavetés alá vett terület nagyobbodásával mennyiségileg nem is arányosan, megyénknek szintén jelentékeny része van. A learatott búzaterület volt 1876-ban 59.831 kát. hold, 1882-ben 68.387, az 1885-ik évben 86.871, az 1888-ik évben 89.341, az 1892-ik évben 94.952 és az 1894-ik évben 110.935 kát. hold. Búzatermelésünk értéke 5—6 milliónyi s igy összes mezőgazdasági termelésünk értékének mintegy 25°/o-át teszi. A kétszeres termelése csekély jelentőségű. Az 1894-ik évben csupán 11’5 ezer kát. holdat arattak le, mely 84150 mm. termést adott. Rozstermelésünk hanyatló irányzatot tüntet föl. Learatott rozsterületünk 1882-ben 50.747, az 1888-ik évben 46.759, az 1892-ik évben 46.168, az 1894-ik évben pedig csak 30.996 kát. holdat tett, mely utóbbi 286.639 mm. szemet adott. Árpa a 80-as évektől kezdve fokozottabb mérvben kerül termelés alá, túlnyomó részben ma még az etetésre használt árpa, azonban — nagyobb birtokosainkon kivül — a sörárpa termelése közép és kisebb gazdáinknál is örvendetesen hódit mind nagyobb teret. Őszi és tavaszi árpát termeltek 1882-ben 13.685, 1885-ben 18.054, 1892-ben 22.342 és 1894-ben 21.135 kát. holdon. Az utóbbi évben a maghozam kát. holdan- kénti 6 60 mm. termés mellett 147.434 mm.-ra rúgott. A zab megyénkben a gabonaféle szemtermények közt a harmadik helyet foglalja el s termelése tiz év alatt mintegy 4—5 ezer kát. holddal növekedett területet foglal el. 1894-ik évben 30.828 kát. holdról arattak le s ez évben 205.314 mm. termésünk volt; kát. holdanként átlag 6’6 mm. Egyéb gabonaféle terményeink termelése mind nagyobb területen történik ; sajnálatos körülmény csupán az, hogy a holdankénti átlagos termés ezzel szemben jelentékeny csökkenést tüntet föl. Kapás-növények. A tengeri megyénkben a búza után az első helyet foglalja el. A nagy- csövü és nagyszemü, u. n. magyar tengeri termelésével gazdáink mindinkább kezdenek fölhagyni, melynek helyét az aprószemü és lisztőrlésre kiválóan alkalmas cinquantin és pignoletto tengeri foglalja el. E kukoricza nálunk élénk spekuláczió tárgyát képezi s különösen Dél-Tirolba és Olaszországba, hol lisztté őrölve tápszerül használják, igen keresett fogyasztási czikk. Csupán egy pécsi gabonakereskedő-czég a folyó év első négy hónapjában 100 vasúti vaggon tengerit exportált Olaszországba. A tengeri alá szántott terület mind nagyobb tért foglal el és sűrűbben kerül a tengeri vetés forgóba. Az 1882-ik évben betakarított tengeri 67.051 kát. holdat tett, mely fokozatosan az 1894-ik évben 78.045 holdra emelkedett. A termés kát. holdanként azonban a tengerinél is erős csökkenést mutat. Az 1892-ik évben egy kát. holdon termett átlag 12'27
