Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. áll segíteni, midőn a budapesti „Magyar Agrár- és Járadékbank “-kai való szövetkezés utján a pécsi agrár-hitelintézet megalakítását tervbe vette. Az agrár-hitelintézet ez alapon a két pénzintézet közt föntállott diíí'erencziák miatt nem jött létre. Mezőgazdasági termelés. r ./Általános termelési viszonyok. Galgóczi szerént Baranya síkságain a legtermékenyebb föld található, mely könnyű munka után aczélságra nézve nem a legsúlyosabb búzát adja ugyan, de a bácskainak keveset enged. Haas szerént a Pellérd, Somberek, N.-Bóly és Sellye vidékén termett búza csaknem fölér a bánátival, rozs főleg a pécsi járásban terem, tengeri mindenütt, dohány kiváltképen a hegyháti járásban. A múlt évben összegyűjtött mezőgazdasági statisztikai adatok szerént a hegyháti járás talaja legnagyobb részt hullámos és hegyes, kötött márgás agyag, mely különösen a gabonanemüek termesztésére kedvező összetételű ; a kapásnövények termelése e járásban a nedvesség egye^ netlen megoszlása következtében nem eléggé jövedelmező. A mohácsi járás talaja általában kötött agyagtalaj, mely a nyári hőség és aszály káros befolyását mérsékli s így a gabonanemek megromlását megakadályozza; e járás klimatikus viszonyai legkedvezőbbek a tengeri termelésére. A baranyavári járás homokkal kevert agyagtalaja általában minden terményre, a lapályos rész különösen csak a tavasziak termelésére alkalmas. A pécsi járás földje főleg a kalászosok termelésére alkalmas, de e mellett jó haszonnal termi meg a kapásnövényeket is. A szent-lőrinczi járás dombos vidéke kiválóan alkalmas a sörárpa termelésére, az alacsonyan fekvő részeken a gabona sokat szenved a rozsdától ; az egész járás talaja kitűnő termőerőben van. A Dráva-menti talaj vizenyőssége okozza, hogy megyénkben a tavaszi vetések nagyobb területet foglalnak el, mint az ősziek. A tavaszi és őszi vetések aránya az utóbbi években a következő volt : 1891 1892 1894 Tavaszi vetés 55'29o/0 5G 10/0 56 1o/0 Őszi vetés 44T1% 439% 43 9<>/o Az 1894-ik évben az összes szántóföldből le lett aratva 81'847o, ugaron maradt 17’97°/o és 019% vetés elemi csapás folytán kiveszett. A learatott terület volt 1882-ben 332.596 kát. hold, az 1892. évben 412.128 kát. hold ; egy évtized alatt tehát közel 100-ezer holddal emelkedett a művelés alá vett terület. Ez emelkedésből esik a búzatermelésre mintegy 28, árpára 9, zabra 2, tengerire 6, takarmányrépára 3, mesterséges takarmányra 22, burgonyára és ezukorrépára 2—2 ezer kát. hold terület ; ellenben apadás mutatkozik 10 év alatt a rozs- és repczetermelésnél. A mezőgazdasági termények egymáshoz való termelési arányát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy megyénkben a gabonafélék termelése a
