Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
SIÓ KÖZGAZDASÁG. A folyó év február havában nyilt meg Pécseit a kormány, a város és a pécsi takarékpénztár áldozatkészsége folytán mintegy 35-ezer frt költséggel a vinczellériskola. Ez iskola föntartási költsége 7500 írtra van előirányozva, melyből a kormány 2500 frtot, a város pedig 5000 frtot visel. Az utóbbi összeg födözésére szolgálnak a pécsi takarékpénztár 10.000 frtos alapítványnak kamatai s az eladásra kerülő amerikai szőllővesszők jövedelme. Az iskola épületében van : egy nagy tanterem, több hálószoba 20 bentlakó növendék részére, souterain a szőllővesszők kezelésére, igazgatói lakás és iroda, az élelmező lakása és a tanulók ebédlője. Az iskolába fölvétetik : 20 bentlakó ösztöndíjas-növendék, kik az intézet költségén élelmezést, lakást, ruhát és tanszereket kapnak. Ily tanuló csak pécsi növendék lehet, vidéki csakis 200 frt ellátási díj mellett vehető föl. 40 bejáró növendék, kik havonként 3 frt tanpénzt fizetnek, mely alól a szegények a tanács által fölmenthetők. A bejáró-növendékek az élelmezésről, lakásról, ruházatról maguk tartoznak gondoskodni. Az iskola növendékei általában legalább csak 4 elemi osztályt végzett, munkára alkalmas, 16 évet betöltött, de 24 évnél nem idősebb, jó magaviseletü egyének lehetnek. Minden növendék az év végével vizsgát tesz s annak eredményéhez képest bizonyítványt kap. Az oktatási idő február 1-től november végéig tart. Az iskola czélja a szőllőművelésben, valamint a szőllőbetegségek elleni védekezésben s a gyümölcsfák kezelésében gyakorlatilag oly munkásokat képezni, kik vinczellérek, munkavezetők, vagy előmunkások gyanánt alkalmazhatók. Mezőgazdasági Ixitel-viszorLyoki, a föld/birtok. megterhelése. Baranyában kizárólag a mezőgazdasági hitelviszonyokat szolgáló hitelintézet — a kisebb Mais-vidéki mezőgazdasági előleg-egyleten kívül —■ jelenleg nincsen. A mezőgazdasági hitelviszonyok azért a földbirtokososztályra nézve megyénkben kielégítők, mert pénzintézeteink ma már nagyobb s oly mérvben nyújtanak jelzálog-kölcsönöket hosszabb annuitásu törlesztés mellett, hogy idegen pénzintézetek mind kevesebb számban s összegű kölcsönökben helyezhetnek el itteni ingatlanokra kölcsönöket. A jelzálogkölcsönök összes megyei pénzintézeteinknél az 1875-ik évben még csupán 3,325.391 írtra rúgott, mely összeg az 1892-ik évben 4,565.900 írtra, az 1894-ik évben pedig 4,597.609 írtra emelkedett. A jelzálogkölcsönökben ugyan a házbirtokokra adott kölcsönök is bentfoglaltatnak, azonban az idegen pénzintézetek által baranyai ingatlanokra adott kölcsönök ezt oly bőven ellensúlyozzák, hogy a fönti jelzálogkölcsönöket bízvást tisztán a földbirtokot terhelő kölcsönnek vehetjük. Panaszt a mezőgazdasági hitelviszonyok terén megyénkben főleg a jelzálogkölcsönöknek is a vidéken való drágasága képez és az, hogy a szőllők fölújitásához megyei pénzintézetnél olcsó s elegendő tőke még nem áll rendelkezésre. Ez utóbbi bajon óhajtott a baranyamegyci hitelintézet
