Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 50Ô részére, földművesek kiküldése az egyesület költségén a nevezetesebb hazai tenyészállatvásárokra — mint ez 1882-ben is történt — s más hasonló, az egyesület által foganatba vett s föntartott intézkedések mind hatalmas emeltyűi mezőgazdasági fejlődésünknek. Az egyesület a kiadásában mintegy 20 év óta megjelenő „Gazdasági Néplapéban, melyet az egyesületi tagoknak díjtalanul küldenek, népszerű modorban megírva a gazdák közt a meződazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó hasznos ismereteket terjeszt. Az egyesület a folyó évben adta ki történetét, melyből alaposan megítélhető eredményekben nyilvánuló lankadatlan tevékenysége. A pécsi szőllősgazdák egyesülete az 1879. évben alakult meg. Az egyesület mindjárt megalakulása után munkaprogrammja két főrészének megvalósítására törekedett. Fölállította a „Pécsi szőllősgazdák egyesületének főügynökségé“-t, melynek föladata volt, az egyesületi tagok borainak a kellő úton és módon vevőket keresni. A közvetítési díj a bor eladási árának l1/3%-a volt s az ügynökség vezetését Littke N. János vette át. Másik nevezetes mozgalma az egyesületnek a pécsi szőllősgazdák szövetkezetének megalakítására irányult. E szövetkezet czéljául lett kitűzve szőllőmunkások kiképzése, hegyrendőri szabályzat életbeléptetése, a bornyilvántartás s a szőllőmunkás-kérdés. Ez egyesület az általa létesített szövetkezettel és ügynökséggel együtt a 90-es évek elején föloszlott. A pées-baranyai kertész-egylet Pécs székhelylyel az 1845. évben alakult meg s a lefolyt félszázad alatt számos jelét adta közhasznú tevékenységének. Czélja az egyesületnek a saját egyleti kertben a fa- és szőllő- nemesítés, kísérletezések. Az egyleti kertben jelenleg több mint 300 drb nemes anyafa van ; az egész kert 4 évi fordára beosztott faiskola, mely iskolából a közönség részére évenként 12—15-ezer nemes csemete áll rendelkezésre. Az egyesület minden évben szegényebb sorsú gyümölcstenyésztőknek, egyes községeknek alanyokat és nemesített gyümölcsfákat adományoz ; Pécs városának pedig ez ideig már több ezer eperfát adott teljesen díjtalanul. A nemes fák ára tagoknak (évi 2 frt tagsági díj mellett) 15 kr, nem tagoknak 20 kr. Az egyesület föntállása alatt több ízben rendezett sikerült gyümölcs-kiállítást ; az első ilyen kiállítás Pécsett volt 1847-ben a nemzeti kaszinóban, melyet akkor István főherczeg, kir. helytartó is megtekintett. A mezőgazdasági szakoktatás megyénkben csak a gyümölcstenyésztésben való oktatásra s a szőllőművelési és filloxera elleni védekezésre kiterjedő tanfolyamokra szorítkozik. A gyömölcstenyésztés, kapcsolatban ezzel a méhészet és selyemtenyésztés, a pécsi tanítóképezdén taníttatik, hogy ezek mint tanítók, a mezőgazdaság ez ágát tovább fejlesszék a nép körében. Pécsett s a megye többi községeiben is évenként rendesen kétszer a vándortanár rendes tanfolyamokat tart, melyeken az amerikai vesszővel való ültetést, a különféle alkalmas s ellentálló szőllőfajok megismerését, az ojtást s a filloxera elleni védekezés módjait évenként száz meg száz szőllőtulajdonos és munkás sajátítja el.
