Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG 501 Bérleti és művelési rendszer. Az 50-es években Galgóczi szerént Siklóson csak a körül levő pusztákon lehetett földet haszonbérelni, a városi nép és a kisbirtokosok, ha maguk nem művelték a földet, inkább feléből adták ki. A földhaszonbér volt kát. holdanként Siklós és Pécs vidékén 8 pfrt, N.-Harsány környékén 4—8 pfrt, a Duna és Dráva szögében 6—8 pfrt. Haszonbérlőink a feles és harmados művelés mellett aránylag ma is kevesen vannak. Az 1890-ik évi népszámlálás adatai Baranyában 90 föld- haszonbérlőt mutatnak, a mi a földbirtokosok 0'25 %-ának felel meg. A bérlők aránya a földbirtokosokhoz a Dunán-túl csak Sopron- és Zala- megyében alacsonyabb s megyénk az országos átlagnak (0’55°/o) is messze alatta marad. A bérlők alacsony száma mellett azonban Baranyában több nagyobb haszonbérlet van, közte a szent-lőrinczi, gyula-pusztai, a dárdai és németbólyi uradalom egy része stb. A bérleti idő 1—6 év közt váltakozik, a nagyobb bérleteknél 9—12 év is előfordul. Egy kát. hold szántóföld évi haszonbérleti ára 12—20 frt, kerté 35—50 frt, rété 18—30 frt közt váltakozik. A részletes bérletek, a múlt év november havában összegyűjtött mezőgazdasági statisztika adatai szerént, Pécs vidékén minden terményre felében, az előszénánál harmadában adatnak. A pécsi járásban a feles művelésnél a féltermés beszolgáltatásán kívül, a bérlő 1200 négyszög öles kát. holdanként még 6—12 napszámot köteles adni, a harmados tengerinél a földbirtokos szántja meg a földet s veti el a tengerit, a bérlő megkapja a termés V3-át, napszámot nem ad, köteles azonban a földtulajdonost illető 2/3 tengeri termést beszállítani. A szent-lőrinczi járásban a tengeri és takarmányrépa többnyire harmados, a burgonya rendesen feles. A részes tengeri művelésnél a föld- tulajdonos adja a szántást, vetőmagot s annak elvetését, a részes a többi munkát és 0—6 napszámot. A siklósi járásban a tengeri feles, a takarmányrépa harmados. A hegyháti járásban a tengeri és takarmányrépa nagyrészt feles; a részes bérlő adja a munkát, a termést behordja s ezen- fölül kát. holdanként 4—5 forintot fizet. A pécsváradi járásban a feles tengeri-termés fejében a részes bérlőt terheli a föld megszántása, 2-szeri megkapálása, a termés behordása és 8—10 napszám szolgálása; a harmados takarmányrépánál a bérlők a földet megszántva és bevetve kapják, kötelesek ezért az összes többi munkát teljesíteni és a netán hiányos vetést saját vetőmagjukkal pótolni. A baranyavári járásban a kukoricza harmados. A mohácsi járásban a kukoricza vagy feles, mely esetben az összes munkát a részes bérlő végzi, vagy harmados, midőn az Va termés fejében csak a szántás, vetés, kapálás, töltögetés és törés terheli. Földművelési rendszerünk a kis gazdaságokban túlnyomólag a háromnyomásos vetésforgón alapszik s a törpe gazdaságokban pedig a váltógazdaság dívik,
