Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
502 KÖZGAZDASÁG. Négy évtizeddel ezelőtt a háromnyomásu vetés-forgó szerént az első nyomás mindig őszivel (búza, rozs, kétszeres), a második nyomás tavaszival (rendesen árpa, zab, tengeri) lett bevetve, a harmadik ugarnak maradt. A megye keleti részén a búzaföldbe rendesen tengeri jött, a harmadik évben ugarnak maradt; a nyugati részben a vetésforgásban semmi rendszert se követtek s a fekete ugar ritka volt. Gazdáink a 70-cs években tértek át okszerűbb művelésre, a 100 holdon aluli birtokokon a hármas vetésforgó azonban ma is általános. A nagygazdaságban (500 holdon fölül) a pécsi járásban a hármas vetésforgó : fekete ugar, vagy takarmány, bükkönynyel bevetett zöld ugar, kapás-növény, tavaszi vetés. A szent-lőrinczi járásban a 6-os vetésforgó dívik, pl. takarmányrépa, búza, árpa lóherével, lóhere, búza, árpa, vagy fekete ugar, ropeze, búza, árpa, tengeri, zab. A siklósi járásban a rendes vetésforgó 5—7, vagy 9 nyomású. A hegyháti járásban a 4-es vetésforgó általános, ritkább esetekben tarló-vetcmény közbeszúrásával ; a pécsváradi járásban 7—9-es vetésforgó sok mesterséges takarmány-termeléssel, a baranyavári járásban a 4-es vetésforgó búza, tengeri, zab, takarmány ; a mohácsi járásban két vetésforgó őszivel, erre tavaszival lesz bevetve, a harmadik nyomás ugarnak marad. A középgazdaságok (100—500 hold) többnyire a nagygazdaságok vetésforgói szerént művelik a földet; a pécsi, pécsváradi járásban mégis inkább a három, a mohácsiban a négyes nyomású rendszer általános. Kisgazdaságok (100 holdon alul) művelési rendszere a három nyomású ugaros váltó-rendszer túlnyomólag zöldugarral, a törpe gazdaságokban (5 holdon alul) itt-ott a hármas vetésforgó, inkább azonban a váltógazdaság és szabadgazdálkodás dívik. A három nyomású ugaros váltórendszer nagy elterjedése folytán megyénkben az ugarterület a Dunán-túl a legmagasabb, mely azonban fokozatos csökkenést mutat. A szántóföld százalékában kifejezve volt az 1891. évben ugar 20'55"/o, 1892-ben 19 41°/o. A föld megművelésében az emberi munkaerőt mindjobban pótolják Baranyában a mezőgazdasági gépek, melyekkel főleg nagyobb uradalmaink ma már mintaszerűen vannak berendezve. Az első mezőgazdasági gépeket megyénkben a bellyei uradalom és Czindery László volt pellérdi uradalma alkalmazták. Az 50-es években Albrecht főherczeg bellyei uradalmában már Kleyle és Zugmayer-féle vasekék, sorvető, szélesen vető, kapáló, cséplőgépek, sorozó (lineator), töltő ekék nagy használatban voltak ; a pellérdi uradalomban pedig a vasekéken kívül arató-, cséplő-, vető-, kapáló-, hanthuzó-, szénagyüjtő- gépek is föltalálhatok voltak. Haas szerént a németajkú községekben már egy évtizeddel előbb is nem ritkák voltak a töltögető- és irtó-ekék, a fa-eke és fafogu borona azonban az időben még, a nagy uradalmakat leszámítva, volt általános használatban,
