Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
ÉPÍTKEZÉS BARANYÁBAN. 463 közben a veszprémi püspöki székre menvén át, a nagy föladat utódára, Dulánszky Nándor megyés püspökre maradt. Dulánszky mindenféle kényes természetű akadályok legyőzése után, melyben őt a műemlékek föntartásáról szóló 1881. törvény is segítette, a munkát Schmidt Frigyes báró főépítőtanácsos, a bécsi szent István-templom építőmestere kezébe tette le, ki még abban az évben hozzáfogott a munkához és Kirchstein Ágoston művezetője segítségével kilencz évi szakadatlan munkával a templomot újjá alakította. Fájdalom, a bontás alkalmával kitűnt, hogy a tervezett mértékű restau- ráczió nem elég, ennélfogva az itt végzett munkát nem annyira a hajdani templom kijavításának, mint inkább a jelenkori műépítés egyik legkimagaslóbb tényének vehetjük. Azaz Schmidt az altemplom, a két főfal, a négy torony két alsó emelete és részben az apsisok kivételével, alapjából új templomot épített. Ha pedig még ehhez vész- szűk a nagy műnek festői és szobrászati díszítményeit és teljesen új berendezését, azt kell mondanunk, hogy a hajdani pécsi székesegyház csak alapvonalaiban áll előttünk, de a két kápolna-sor még alapvonalait is jelentékenyen módosította. A pécsi székesegyház alaprajza hosszúkás négyszög, melynek oldalai négy világtáj felé tekintenek és pedig keleti felében van az oltár, mert a hívőknél ősidőben még meg volt az a szokás, mint a mohamedánok és zsidók-, sőt más keleti népeknél is, hogy imádkozás közben keletfelé fordulnak. Csak a csúcsíveskori templomépítés idején homályosul el ennek tudata. A nyugati keskeny oldalon van a főbejárat, keleti oldalán pedig három félkörü fülkében, u. n. apsisban végződik. Az így bezárt teret tizenhat pillér, vagyis négyszögü, félhenger-oszlopokkal kapcsolatos oszloptömb hosszában három hajóra osztja. Az épület keleti fele altemplomot A pécsKrestaurált dóm alaprajza.
