Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
ÉPÍTKEZÉS BARANYÁBAN. 455 a melyektől a hely kereszténykori nevét nyerte. Annyi ismeretes, hogy a folyó százév elején a székesegyház előtti tér egyengetése alkalmával egy régi bazilikának alapfalai jöttek elő, a melyekről még meghatározható volt, hogy a mai déli kaputól nyugat felé, a püspöki palota alá is benyúlnak. Henszlmann a Péter király által alapított XI. százévi, szerinte tán fatemplom alapjainak tartja; de a mint alább látjuk, e véleményt az újabb restauráczió alkalmával előjött építési maradványok megczáfolták. E helyen egy jóval korábbi, tán az említett IX. százévi templom állhatott, a mely elpusztulván, helyébe kissé éjszak-kelet felé, s minden esetre nagyobb arányokban megkezdette Péter király, vagy az ő idején a püspök, a mai templom építését. Mielőtt azonban erre térnék, futólag megemlítem, hogy a Baranya területén létezett kölkedi római Castrum (L. Zeitschrift von u. für Ungarn, IV. 294. 1.), maga Baranyavár (L. Tud. Gyűjt. 1820. XII, 66.), a dárdai római töltés (Tud. Gyűjt. 1820. 67.) és más, inkább csak hírben élő építési műemlékek mind arra vallanak, hogy a betelepülő magyarok, ha száz éven át keveset törődtek is a letelepüléssel, bizonyára eléggé megkímélhették a rómaiak által le nem rombolt épületeket, arra nézve, hogy a nyugati czivilizáczió felé hajló Gejza, István és ezek első utódai még építési előmintákat is találjanak; vagy legalább összes nagyobb szabású építkezéseikben a régi, s akkor még részben fönálló városokból induljanak ki. Szent István tiz püspöksége közül az egyiket épen abból az okból helyezte Pécsre, a mely miatt pl. a székesfejérvárit Székesfejérvárra, a gyulafej érvárit ide stb. ; t. i. e helyeken már akkor mind régi, virágzó városok voltak, a melyek önként mint középpontok kínálkoztak az újabb egyházi és világi közigazgatás megteremtésében. Fájdalom, arra nézve semmi adat sincs, hogy szent István e megye területén akár székes-, akár falusi templomot, vagy más egyebet építtetett volna. Nem lehet azonban abban kételkedni, hogy legalább Pécsett ez időben már keresztény templom létezett, a mely az igényeknek minden esetre megfelelt annyira, hogy az ő életében se Bonipert, se Mór püspököknek nem kellett szükségképen nagyobb szabású székesegyház építésébe fogni, mint ezt maga szent István Székesfejérvárott tette, hová temetkezni óhajtott. A hagyomány nagyon szeret sok mindent szent Istvánnak tulajdonítani, a mire példa a mánfai templom, melyet a jámbor hit szent István idejéből származtat. De a pécsit a hagyományok után iró Kérai Simon mester, legrégibb krónikásunk is csak Péter királynak, szent István utódának tulajdonítja. A mánfai templomocskára annyit megjegyezhetünk, hogy alapfalai, a mennyire a templom külső felén megvizsgálható, mind a kövek összerakása, mind a ragasztó anyag minőségénél fogva igen réginek, mindenesetre Árpád-házi királyaink idejéből valónak mondható ; annyival inkább, mivel e föltevésnek az alaprajz se mond ellen. A templom éjszaki falán kívül, csekély magasságban a föld színe fölött azonban, szembetűnően látszik az újabb kori, sőt egyáltalán nem régi, tán a múlt százévben egy remete által, igen durván, részben gömbölyű patak-kövekből összetákolt fal. Ennek
