Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
444 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. faragott. Otthon a ház oldalát s a szoba falait tele rajzolta tulipánokkal. Faragás közben a lovak többször kárba mentek s ez okból a Gyuri sokszor kikapott. Látván szülei, hogy a fiúnak az ő életmódjukhoz nincs kedve, mesterségre adták a kovácshoz ; de itt meg a vasat égette el gyakran s így itt se lehetett különös nyugalma, mert a dorgálás és ütlegelés elől megszökött. Végre addig zaklatta szüleit, míg behozták Pécsre s itt ajánlgatták egyik-másik festőnek, kőfaragónak, de eredménytelenül. Történt azonban 1868-ban, hogy a szászvári bérmálás alkalmával Troli Ferencz pápai praelatus, a püspök oldalkanonok ja, a plébánosnál meglátván a fin faragványait, a következő év márczius havában Keltz Ferencz képfaragóhoz küldte Gráczba, a hol Kis Gyuri mindjárt alakok faragásához foghatott. A rajziskolában kitűnt, sőt egy katonai halottaskocsi tervrajzával díjat is nyert. Néhány év múlva, 1874-ben, a müncheni akadémiára ment, a hol „Irgalmas samaritánusu-áva\ az akadémia első díját, az ezüst érmet nyerte; a magyar kormánytól pedig ezer forint ösztöndíjat kapott. Hazajővén, a m. kir. operaház számára faragta Peri Jakab operaköltő és Palestrina János zeneművész szobrát ; a honvédelmi palota részére Árpádot, pályázat folytán pedig a Deák-mauzóleum számára a gyászoló géniuszt. Rómában egy évet töltvén, ott mintázta az „Apagyil- kos“-t, mely anatómiai részleteivel a római művészek figyelmét magára vonta. Az 1883-iki nemzetközi pályázaton ő nyerte el 64 versenytárs közt a harmadik nagy díjat az Urbinóban emelni szándékolt Rafael emlékszobra mintájával. A budapesti kiállításon föltűnt egyéb szobrai közt „A kakas tolvaj“ genre-szobra, melyet a főváros vett meg. 1885- és 1886-ban Pécsett dolgozott a székesegyház külső szoborművein. O alkotta a déli bejárat fölött levő magyar szentek hódolatát s a 12 apostol szobrát. Pécsről távozván, megnősült és Budapesten letelepedve műtermet nyitott. 1889-ben Berlinbe utazott, mert Budapesten nem volt munkája. A pécsi székesegyház fölszentelésére ismét hazatért s az óta itthon, Budapesten folytatja működését. 1892. márczius havában Pozsegán leplezték le egyik legsikerültebb művét, a város megszabadítójának, a hős francziskánus Imbriszimovics Lukénak szobrát. 0 mintázta a pécsi Szepesy-szobrot, mely a sétatéren áll. Az új országház számára pedig a szebbnél szebb szobrok egész sorozatát készítette. Az új országházban lévő egyik nemes apródját képben be is mutatjuk. Remek alkotás. Kis György készítette Aba Sámuel, Péter, Salamon és III. Ferdi- nánd királyok szobrát; a vezérek közül pedig ő mintázta Jurisicsot, Erdődyt és Zrínyi Miklóst. Alkotásai közül említést érdemel Berzsenyi Dániel szobra, melyet Szombathelyen az idén lepleznek le. A szépművészeti muzeum számára a kormány megbízásából egy Faun-csoportot mintázott, mely a kiállítási műcsarnokban látható. Az esztergomi székesegyház részére, Vaszary Kolos herczegrimás rendeletére egy márvány-oltárt készített, a melyet három szobor díszít. Hoppéi János, kezdő szobrász, művészi tehetsége azonban már is szép reményekre jogosít. Született Pécsett, 1874. évi május hó 28-án.
