Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
425 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. tést Pécsett nyert. Munkája : „Szózat a magyar néphez.“ Megjelent a „Magyar Mesemondó“ 119-ik füzetében. Hírlapi közleményei, költeményei legnagyobb részt a pécsi lapokban jelentek meg. Igali Szvetozár, hírlapíró, született Somberekén, 1859. április 13-án. Középiskolai tanulmányait Pécsett, Temesváron és Nagyváradon végezte. Magyar-O váron 1881-ben gazdászati oklevelet nyert. Szakismereteinek bővítése czéljából 1883-ban Francziaországba, Montepellierbe ment, hol a fölső gazdasági tanfolyamra iratkozott be. Hazajőve, 1884-ben a Stuben- berg-féle székelyhídi, majd Majláth-féle dolnyi-miholjáczi uradalomban vállalt gazdatiszti állást. Jelenleg Budapesten él és szerkeszti a „Gazdasági Lapok“-at. Munkái: „Montepelliertől Budapestig veloczipéden.“ 1885. — „Budepesttől Belgrádig veloczipéden.“ 1886. Sirisalca Andor, pécsi tanító, született Pécsett, 1859. augusztus 23-án. Ugyan itt végezte iskoláit s 1877 óta működik a tanítói pályán. Munkái : „A babonáról.“ Pécs, 1886. — „Anyósok könyve.“ Pécs, 1888. — „Magyar közmondások könyve.“ Pécs, 1890. Több fővárosi s az összes helyi lapoknak állandó munkatársa. Rézbányay József, a hittudomány és a kánon jog tudora, theologiai tanár, született Pakson, 1860-ban. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán és Pécsett, a theologiát a bécsi egyetemen végezte. Már fiatal korában foglalkozott az irodalommal, mint papnövendék Bécsből küldözgetett kisebb- nagyobb czikkeket és költeményeket a „Magyar Koroná“-ba, „Ország- Világiba és más szépirodalmi és politikai lapokba. Az egyházi szónoklat terén először 1886-ban tűnt föl, s azóta többször hozták az egyházi lapok beszédeit. Munkás tagja a kath. irodalmi egyesületeknek, számtalan értekezése jelent meg a „Magyar Sion“-ban, a „Hittudományi folyóirat“- ban, „Kath. Szemlé“-ben, művelte a szépirodalom csaknem minden ágát, a hirlap-irodalomból is kivette részét. Bár többször buzdították már beszédei és költeményei kiadására, még mindeddig összegyűjtve egyik sem jelent meg. Nagyobb művei, melyek eddig napvilágot láttak: „A kereszténység hatása a jogfejlődésére“, jogi értekezés. „Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban“, külön kötet, melylyel a kolozsvári egyetemen jogtudori czímet nyert. Legjelentékenyebb műve „Compendium Patrologia et Patristicae“, latin nyelven, egy vaskos kötet, mely egész Európában elterjedt s rövid idő alatt elkelt, a hittudományi tanfolyamon iskolai könyvül használják, s a melyért a budapesti egyetem ama ritka kitüntetésben részesíté, hogy díszoklevéllel tisztelte meg és tiszteletbeli tagjai közé sorozta. Jung Ferencz kis-kőszeghi (Batina) tanító. Munkája : „Kis-Kőszeg monográfiája.“ Irt e kívül becses népnevelési és szépirodalmi közleményeket. Várady Ferencz, iró, Baranyavármegye tb. főlevéltárnoka, a „Pécsi Napló“■ felelős szerkesztője, született Kaposvárott, 1860. julius 23-án. Gimnáziumi 8 osztályt végzett Pécsett s a hírlapírói pályára lépett. 1880 óta szakadatlanul foglalkozik a hirlapirással. Hírlapíró pályáját a „Pécsi Figyelő“- nél kezdte. 1884-ben „Veréb Jankó“ czím alatt képes élczlapot s 1892-ben
