Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
426 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. — Engel Lajos kiadóval — „Pécsi Napló“ czím alatt politikai napilapot alapított. Munkái : „Versek.“ 1877. — „Újabb költemények.“ 1879. — „Tavaszom virágai.“ 1882. — „Rímek és prózák.“ 1883. — „Lant.“ 1884. — „Tövisek.“ 1886. — „Rokonok.“ Vígjáték, 1888. — „Emlékül.“ 1889. — „Hulló levelek.“ 1892. — „Panasz.“ 1895. Bodonyi Nándor, baranya-sellyei tanító, született Bozsokon, 1862. május 30-án. 1882-ben tanítóképesítést nyervén, előbb Vaiszlón, majd Duna-Szekcsőn működött mint segédtanító. Volt a Bánságban is. 1885-ben került Baranya-Sellyére. Csinos költeményei és elbeszélései a pécsi és a fővárosi lapokban nagy számmal jelentek meg. Munkája : „Török János.“ Költői elbeszélés 10 énekben. — „A szép kies Ormányságról.“ Ilakscli Lajos, iró, pécsi állami anyakönyvvezető-helyettes, született Pécsett, 1862. junius 2-án. Tanulmányait Pécsett végezte ; ugyan itt hallgatta a jogot is. Hírlapírói működését a „Pécs-Baranyai Hirlap“-nál s a „Pécsi Figyelődnél kezdte meg. Ő alapította meg 1889-ben — Taizs József kiadóval —• a „Pécsi Hirlap“-ot. Egy időben szerkesztette a „Veréb Jankó“-t. Később a „Pécsi Újság“ czím alatt megindult politikai napilap segédszerkesztője lett. Ez idő szerént a „Pécsi Napló“ szerkesztőségi tagja. Munkái : „Hajnalsugarak.“ 1885. — „Mosolygó lapok.“ 1886. — „Fotográfiák.“ 1892. — „Apró történetek.“ 1895. Ágh Timót, cziszterczita tanár, bölcsészettudor, született Iháros- Berényben, 1862. október 12-én. A pécsi főgimnázium tanárává lett 1889- ben s az óta állandóan itt működik. Munkái : „Valami a természetből.“ Pécs, 1892. — „Egy fontos élvezeti szer a kereskedelemben és a háztartásban.“ Pécs, 1893. — „Emléklapok Pécs szab. kir. város múltjából és jelenéből.“ Pécs. 1894. — „A pécsi artézi kút.“ Gerő Ödön, okleveles mérnök és hírlapíró, született Pécsett, 1863. szept. 13-án. Munkái : „Az én fővárosom.“ Budapest, 1890. — „Egyének.“ Budapest, 1892. Kasza József, jogtudor, pécsi jogakadémiai tanár, született Pécsett, 1863. márczius 22-én. Iskoláit ugyan itt végezte. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a pécsi egyházmegyei növendékpapok sorába vétetett föl ; a szemináriumot azonban, mint IV. éves teológus elhagyta s a jogi pályára lépett. 18S9-ben, mint tb. aljegyző a város szolgálatába állott. 1891-ben dr. Dulánszky Nándor püspök a jogakadémiához tanárrá nevezte ki. Munkái : „Költemények.“ Pécs, 1884. — „Detentio és Possessio.“ Pécs, 1894. Kovács István, pécsi kereskedelmi s iparkamarai fogalmazó, született Debreczenben, 1863. márczius 4-én. Középiskoláit Debreczenben és Kézsmárkon, a jogot Pécsett végezte. Munkája : „A szív világából.“ Elbeszélések. Pécs, 1894. Rónalcy Kálmán, jogtudor, Baranyavármegye árvaszéki ülnöke, született Pécsett, 1864. február 17-én. Munkái : „Gőzmozdony az országúton.“ — „Az állategészségügyi törvényről.“ — „A munkáslakásokról.“ — „A fényűzésről.“ Apróbb irodalmi dolgozatai a helyi lapokban jelentek meg.
