Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
418 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Petrovics Ferencz, prépost, kir. tanácsos, nagyváradi kanonok, született Siklóson, 1836. február 8-án. A gyakorlati lelkészkedés terén töltött rövid időt leszámítva, életének legnagyobb részét a tanári pályán töltötte. Pécsett 1862-től 1873-ig, Budapesten 1873-tól 1883-ig volt gimnáziumi tanár ; mint ilyen neveztetett ki a nagyváradi tankerület főigazgatójává. Néhány röpiraton s Tacitus hat évkönyvének mintaszerű kiadásán kívül számos hírlapi czikket irt. Bodó István, pécsi ügyvéd, irt számos jogi értekezést és szerkesztette a „Pécs“ czímű politikai és vegyes tartalmú lapot keletkezésétől, 1882. november 15-től 1885. jan. 9-ig. Munkája : „Oda honoribus comitis Gustavi Mailath in memoriam temporis cum primitias suas celebraret.“ Pécs, 1887. Tipold Özséb, cziszterczita rendű tanár, született Pápán 1838. október 29-én ; meghalt 1892. április 3-án Herczegfalván. A 70-es években a pécsi gimnázium kedvelt tanára volt. Munkái : „Világtörténelmi helyek zsebszótára, különös tekintettel hazánkra.“ Pécs, 1870. — „Weiter világ- történelme.“ — „Történelmi naptár.“ — „Műveltségi történelem.“ Ez utóbbi kézirat a zirczi apátság könyvtárában. Haragó József, szebényi plébános, született Szigetváron, 1838. január 6-án. Munkái : „A kath. iskolakérdés, tekintettel korunk- s hazánkra.“ — „Az egyház és tanoda.“ Berky József, zalátai ev. ref. lelkész egy kötetre menő lyrai költeményeit adta ki, melynek legnagyobb része népdal. Herczenberger József pécsi táncztanító. Munkái : „Az illem, társalgás és táncz főbb szabályai.“ Pécs, 1874. — „Táncz-szalon.“ Budapest, 1890. Gebaute Izor (József), cziszterczita áldozó pap, született Pécsett, 1839. január 29-én. Itt is végezte a gimnázium hat osztályát. 1855-ben lépett a rendbe. A VII. és VIII. osztályt Egerben végezte. A hittudományokban Budapesten és Bécsben nyert kiképeztetést. Tanári működését 1861-ben Székesfehérváron kezdte meg, hol 18 évet töltött. 1879-ben Bajára, 1884-ben Pécsre került igazgatónak. 1893 óta lelkész Herczegfalván. Munkái : „Német nyelvtan.“ Pest, 1868. — „Német olvasókönyv.“ Pest, 1868. — „Volapük.“ Pécs, 1887. — „Világnyelv.“ Pécs, 1888. — „Natamilags tel in Niegän.“ Pécs, 1888. — „Div belema Tátra.“ Pécs, 1891. — Gebauer volapük-munkái nagy föltünést keltettek nemcsak Európa, hanem Ázsia és Amerika világnyelv-egyleteiben is. Waldvogel Károly, bölcselettudor és szajki plébános, született Somogybán, Németújfaluban, 1840. október 20-án. 1871-től 77-ig a pécsi tanítóképező intézet igazgatója volt és mint ilyen élénk részt vett a tanügyi irodalomban. Munkája : „Egy bölcsészeti trilógia két tagjáról.“ Budapest, 1876. Német Béla, pécsi ügyvéd, született Gödre-Szent-Mártonban, 1840. szeptember 25-én. Munkája : „Az orgonajáték gyakorlati kézikönyve.“ Schell Antal, egerághi esperes-plébános, született Pécsett, 1840. évi november 6-án. Munkái: „Az uzsora és a kamatkérdés.“ Pécs, 1870. — „Egyházi beszéd a püspöki székesegyház fölszentelésének évfordulóján.“
