Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. 419 Pécs, 1880. — „Egyházi beszéd szent István napjára.“ Pécs, 1882. — „A keresztény-szeretet művei.“ Francziából. Pécs, 1866. Mutschenbacher Viktor, jogtudor, pécsi jogakadémiai tanár, született Pesten, 1841-ben. Atyja, ki a pesti egyetemen a franczia nyelv tanára volt, külön fiu-nevelő intézetet tartott fönt ; itt nyerte az elemi és gimnáziális oktatást. E mellett a zeneművészetben is kiképezte magát. Fölvétetvén a pest-budai zenedébe, 6 évi oktatás után oklevelet nyert. A gimnázium sikeres bevégzése után a jogi pályára lépett, noha a művészi pálya is nyitva állt előtte. A jogot a pesti egyetemen hallgatta s 1867-ben tudori oklevelet nyert s az ügyvédi vizsgát is letette. 1869-ben a pécsi jogakadémiához neveztetett ki rendkívüli, 1870-ben magán- és 1872-ben rendes tanárrá. Munkái: „A magyar polgári törvénykezési jog.“ Pécs, 1871. — „A magyar váltó-jog.“ Pécs, 1877. — „A magyar váltóeljárás.“ Pécs, 1877. — „A kereskedelem története rövid előadásban.“ Pécs, 1881. — „A kereskedelmi jogtudomány elemei.“ Pécs, 1884. — „A szerzői jog rendszeresen előadva.“ Pécs, 1890. — „A magyar váltójog gyakorlatilag, elméletileg és történelmileg.“ Pécs, 1895. Fuchs Ádám, igazgató-tanitó, született Mőesényen, Tolnamegyében, 1841. október 11-én. A pécsi tanitóképező intézetben nyert képesítést. Tanított N.-Üröghön, Baranya-Sellyén, Pécsett és Pécs-Bányatelepen. 1893-ban vonult nyugalomba. A tanítási ügy terén kiváló érdemei vannak ; nagy tehetségű és buzgó pedagógus. Tanügyi czikkei a szaklapokban s a helyi hírlapokban jelentek meg. Munkái: „Az erkölcs ápolása.“ — „A becsületérzés a népnevelés szolgálatában.“ — „A tanítók bünlajstroma.“ — „A házinevelésről.“ Verbőczy István, cziszterezita áldozó-pap, született Veszprémben, 1841. deczember 15-én. 1866-tól 1888-ig a pécsi főgimnáziumban tanított. Munkái : „Szónoklattan.“ Pécs, 1870. — „Költészettan.“ Pécs, 1878. — „Egyházi beszéd a szigetvári Zrinyi-ünnepélyre.“ Pécs, 1880. Heller József, orvostudor, harkányi fürdőorvos, született Siklóson, 1841. január 29-én. A gimnázium alsó osztályait Pécsett, a fölsőket Eszéken végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben kezdte s Pesten fejezte be. 1870-ben avatták orvostudorrá. Munkája : „A harkányi gyógyfürdő és kénes hévvize.“ Pécs, 1884. Dárdai Sándor, jogtudor, született Baranya-Baánban, 1842. márczius 18-án. Középiskoláit Mohácson, Pécsett, Kalocsán és Eszéken végezte. A bécsi egyetemen jogot hallgatott és 1865-ben Gráczban jogtudorrá avatták. Azóta állandóan Budapesten tartózkodik s a szakirodalom nagynevű munkása. Munkái: „Jogtudomány és törvényhozás.“ — „Mely börtönrendszer honosíttassák meg hazánkban ?“ — „Kézikönyv a bírósági végrehajtók számára.“ — „Irománypéldák.“ — „A sajtóügyi törvényhozás kérdése.“ — „Kézikönyv a kir. közjegyzők számára.“ — Bírálatok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről.“ — „Magyar magánjog.“ — „Fölső bíróságok gyakorlata.“ 27*
