Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
401 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Janus Pannonius, a ki 1459-ben foglalta el a pécsi püspöki széket, az ország első ismert költője volt. Beöthy Zsolt „A magyar irodalom története“ czímű nagyszabású művében Janus Pannoniust a magyar humanisták fejének és büszkeségének mondja. Janus Pannonius a humanisták divatja szerént fölvett Írói név ; tulajdonképen Csezmiczei János, szülőfalvától Csezmiczétől nevezve. Beöthy szerént a Cesinge név tévedésből fordul elő még az okiratokban is ; noha ez állítással szem - ban találjuk Haas által fölemlített pecsétnyomót, mely ma is megvan a pécsi püspöki könyvtárban s a melyen e körirat olvasható : „Joannes Cesinge Ep. Q.u Janus Pannonius 1484. augusztus hó 29-én született. Atyjáról csak annyit tudunk, hogy korán elhunyt. Anyja Vitéz Barbara, Vitéz János testvére. Születési helyét maga jelöli meg a Quarinóhoz Írott dícskölteményében : „Ott, a hol a Dráva szelíd folyású zsongó habokkal kész a Dunába szakadni, kövér föld sík mezején“. E hely Szlavon- országban, Verőcze megyében van, Eszéken fölül. Szláv eredetű családból származott, de magyar nemesnek született. Elemi iskoláit Pécsett végezte. Nagybátyja Vitéz János értesülvén kis öcscse kiváló tehetségéről, a humán tanulmányok végzésére a hírneves Quarinóhoz küldte Olaszországba, Ferrarába. A tizenhárom éves gyermek itt ismerkedett meg és kötött örök barátságot Galeotti Marzióval, ki akkor húsz éves volt. Ügy Galeotti, mint Janus Pannonius életére, kivált olaszországi tanulmányuk idejére nézve fontos az utóbbinak Galeottihoz irt szép elégiája (Teleki Sámuel gróf kiadásában. Elég. II. 4.) Quarino fia, Baptista, Quarinónak egy újabban fölfödözött levelében (1469-ben) eleven szavakkal rajzolja a kis Janusnak lángeszét. Oly emlékező tehetsége volt, hogy néha 1000 verset is, melyet több nap alatt gondolt ki : egyszerre irt le egyhuzamban. Fölfogó tehetsége pedig oly gyors, hogy bárhonnan hallott, vagy előtte egyszer fölolvasott verset egyszerre elmondott. A görög és latin nyelvet oly mértékben és oly hihetetlen gyorsasággal sajátította el, hogy Galeottinak ő lett görög mesterévé ; csakhamar fordított a görög Antho- logiából, Plutarchosból és Demosthcnesből. Négy év múlva nagybátyja visszahívta Olaszországból ; de tapasztalván a szép deli ifjúvá fölserdült Janus bámulatos előhaladását, komolyabb : bölcselmi, jogi és theologiai tanulmányokra visszaküldte. Ekkor járt Janus Pannonius Yelenczében, Páduában, Mantuában, Firenzében, hol megismerkedett Marsilius Ficinussal, Plátó hires fordítójával, ki később egyik plátonikus diálogusát neki úgy ajánlotta, mint plátonikusnak. 1452-ben III. Frigyeshez egy panegirist irt Itália kibékítése érdekében, mely őt az első latin költők sorába emeli. Ekkor fogott nagyszabású epikus művébe. Ferrarai mestere iránti háláját a hozzá intézett dícskölteményben fejezte ki. E dícsköltemény befejezését Teleki gróf Janus Pannonius életrajzában 1458—1460 közti időre teszi, mikor tizenegy évi tanulás után haza jött Magyarországra s előbb Budán, majd Pécsett telepedett le. Janus Pannonius velenczei főnemesekkel lépett összeköttetésbe, különösen két kiváló férfiúval : Francesco Barbarával, ki Quarino isko-
