Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
Irodalom és művészet. Baranyai Írók élete és munkái. Baranyavármegye és székhelye : Pécs tanítási ügyének, iskoláinak ismertetése után áttérünk az irodalom művelőinek s ezek munkásságának bemutatására. Ismertetjük mind amaz ismertebb írók életét és munkáját, a kik e megye földjén születtek, ha nem is maradtak itt, hanem máshova költözve, máshol fejtették ki irodalmi munkásságukat ; ismertetjük azokat is, a kik máshonnan kerültek ugyan Baranyába, de irodalmi tevékenységük, vagy ennek legalább egy része, e megyében való tartózkodásuk idejére esik. A mint a kereszt föltűnt hazánk földjén s leomlottak a pogányság oltárai; egy időben jelent meg a kereszttel a haladás és művelődés szelleme, a mely mindjárt a kereszténység első századában otthonra talált Baranyában s megvetette jövőjének biztos alapját. A pécsi püspökség és egyházmegye megalapításával kultur-földdé vált Baranya földje; az egyház férfiai, mint a művelődés fényesen világító szövétnekei tűntek föl. A kereszténység fölvétele s szent István reformáló nagy ereje rendkívüli hatást gyakorolt kultúránkra. Az új vallás és az új kormányforma, a mint jeles tudósunk, Toldy Ferencz mondja, egészen új fogalmakkal gazdagította és új irányban fejlesztette az elméket. Az új vallás elterjesztése szükségessé tette nemcsak az élőszóval való oktatást, mit eleinte az idegen papok magyar tolmácsok segítségével eszközöltek, utóbb magyar papok folytattak ; hanem a vallás főbb igazságainak, a templomban olvastatni szokott evangéliumi szakaszoknak, a szerkönyvnek (rituale) és némely közimák és énekeknek irásbafoglalását is, mert az egyház tanai s az isten-tisztelet egyformasága ezt múlhatatlanul követelte. így keletkeztek az irodalomnak Baranyában is kezdeményezői, úttörői, a kiket aztán sokan követtek. Első Íróként Mór pécsi püspököt említjük, a ki szent Zoerard és szent Benedek vértanú életét foglalta Írásba. A mint Haas Mihály említi, elbeszélése egyszerű és kellemes. Mór-püspök, a kit később szentté avattak, előbb pannonhalmi apát volt. Pécs püspöke 1036-tól 1070-ig. Eredetére magyar; tudományos kiképeztetését a szent-martoni monostorban nyerte, hol mint 15 éves ifjú látta Zoerardot, a ki a monostorban többször megfordult. Calanus (Juvencius Coebus) dalmata, Dalmáczia kormányzója volt és 1188-tól 1218-ig pécsi püspök. Munkája: „Vita Attiláé“. Attilának, a húnok királyának életét irta le röviden, főleg Priscus, Jornandes és Paulus Diaconus után, a monda nyomainak némi ismeretével. Bálint-remete szent Pál ereklyéinek viszontagságairól irt.
