Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 395 ményt szült a pécsi jogabadémiára. Ugyanis 1881. évi julius 1-ről keltezve kibocsáttatott egy „püspöki szabályzat*, melynek czélja tulajdonképen csak az akarhatott lenni, hogy általa az intézeti fegyelem jobban biztosíttassék a netalán ismétlődő hasonló esetek ellenében ; de e püspöki szabályzat mégis czélt és hatáskört tévesztve, sőt legtöbb pontjában egyenesen a pécsi jogakadémiát visszaállító okmány kikötéseibe és egyéb kir. rendelések határozmányaiba ütközve : a tanári tekintély csorbításával, a jogakadémia beléletében visszás állapotokat idézett elő. E püspöki szabályzat ugyanis a pécsi jogakadémia visszaállítása érdekében az 1886. évben kibocsátott kir. főkormányszéki leiratban közölt kir. legfölsőbb elhatározás kikötései és követelményei ellenére, melyeknek pedig kötelező minőséget az imént említett 1880. november 12-ről szóló püspöki fölterjesztés is elismert, nemkülönben az előbb idézett kir. főkormányszéki leirat meghagyása következtében az intézet újból történt megnyitása első éveiben kiadott pályázati hirdetések határozott tartalma, valamint a főiskolákban tartandó előadásokra vonatkozólag, az 1848-ik 19. t.-czikkben fölállított tanítási szabadság elve ellenére, nemcsak egyes kir. j ogakadémiák belszervezetére vonatkozólag legfölsőbb elhatározással megerősített szabályzat rendelkezéseitől eltérő és a tanári tekintélyt sújtó pontokat tartalmaz, de ellentétbe helyezi magát a pécsi jogakadémia létföltételeit kikötött kir. legfölsőbb elhatározással is, a mennyiben megtagadja magának a kormánynak a tanári kinevezésre vonatkozólag a visszaállító okmányban közölt legfölsőbb elhatározás ama kikötését, hogy az igazgató és tanárok kinevezése mindenkor a királyi főkormányszék jóváhagyásának tartassék fönn, — e helyett azt mondván, hogy a kinevezett tanár a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak csak bejelentetik. A visszaállító legfölsőbb elhatározás ellenében, mely határozottan azt mondja, hogy e tanintézetnél is a kir. jogakadémiákra kibocsátott és kibocsátandó legfölsőbb elhatározásoknak és rendeleteknek alkalmazást kell nyerniök, valamint az e legfölsőbb elhatározást tudomásul adó 1865. évi kir. főkormányszéki leirat 1. és 2. pontja ellenében, melyekben határozottan kiköttetett, hogy a pécsi joglyceumi tanárok fizetései a legfölsőbb elhatározás értelmében a kir. jogakadémiákra nézve meghatározott összegekben álla- pítandók meg és a pályázatban világosan kiteendő, hogy a kinevezett tanárok kilátással bírnak rendes tanári állomásra és azzal a kir. jogakadémiai tanárokéval teljesen egyenlő illetékekre és nyugalmazási igényekre ; — a püspöki szabályzat ezek ellenében e sorokat tartalmazza : „a fokozatos előléptetésre a püspök-kegyúr föntartja teljes szabadságát és így az előléptetést a más jogakadémiáknál megállapított előléptetési időszakon túl is elhalasztja, a tanárok évi díja pedig az alapítványi tőkének ereje által szabályoztatik, minden tekintet nélkül a más akadémiáknál szabályozott évi díj mennyiségére nézve,“ mihez még hozzá teszi, hogy a tanárok előléptetése alkalmával kiválóan figyelembe veendő, hogy a tanár szorgalmasan jelenik-e meg a hitszónok által tartandó isteni szolgálaton és nem mulasztja-e el az ünnepélyes föltámadási és úrnapi körmeneteken való megjelenést.
