Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
396 T A N U G Y. E szabályzatban a püspöknek „kegyár“, „föntartó“ joga említtetik. Ez egészen új czím, mely az alapító-levélben elő nem fordul; kegyuraság csak egyházjavadalom fölött létezhetik, az akadémia pedig ilyennek nem tekinthető. Egyébiránt a jogakadémia visszaállítása érdemében a kormány, az alapítványt elegendőnek nem találván, kegyuraság létében bizonyára az azzal járó kötelezettségekre utalt s azoknak teljesítését követelte is volna, mit azonban nem tett; viszont a püspök kegyúri joga s megfelelő kötelessége tudatában az alap hiányos pótlásáról való gondoskodást bizonyára nem hárította volna Pécs városra. (A püspöknek fölterjesztése a helytartótanácshoz 1864. május 1-én 1007. sz. a.) Föntartója a jogakadémiának a meglevő alapítvány ; és ha a püspök a költségekhez hozzájárul, nemzeti kultúrintézetet segélyez, csak úgy, mint Pécs szab. kir. város. És e püspöki szabályzat alá a magyar államjog szempontjából megfoghatatlan módon oda irta a haragvó miniszter ; „Jóváhagyom TrefortJ Igaz ugyan, hogy e szabályzat, egyes határozmányainak képtelenségénél és tarthatatlanságánál fogva jó részben önmagától megszűnt, mit már csak abból is lehet következtetni, hogy míg e szabályzat a kibocsátás után a beiratkozott joghallgatóknak ki lön szolgáltatva, körülbelül 10 év óta a használatból oly annyira visszavonatott, hogy annak nyomatott példánya ma már nem is kapható; és habár el kell ismerni azt is, hogy a tanárok igényeinek anyagi javadalmazásaik tekintetében 1892/93-ig a legtöbb esetben alig tétetett valami, e részben tehát a kir. jogakadémiákkal való egyenlőség 1892/93-ig tényleg továbbra is fönállott; mindazonáltal e püspöki szabályzatot formailag még a mai napság se vonták vissza, sőt némely, épen a tanárok jogkörére és reputácziójára vonatkozó pontjaiban, így különösen a vizsgálati bizottságok összeállítása sat. tekintetében, még a mai napig is alkalmazásban van. Ugyanis a vizsgálatok rendjét az 1883-dik évi augusztus 20-án legfölsőbb elhatározással jóváhagyott szabályzat állapítja meg, és ez (főleg annak 22—55. §-a) nem képes érvényesülni az 1881. évi püspöki szabályzat ellenében, mi talán államjog szempontjából is aggályos. E köz- és egyéb magánjogi érdemeket a nyilv. rend. tanárok „Emlékiratába foglalták és azt 1895-ben a kormányhoz benyújtották. Eddig még semmi eredmény se mutatkozott. A jogakadémia élén áll az aligazgató (prodirector). Az aligazgatói állás az alapítás idejében (1839.) a Ratio Educ.-nak megfelelő volt; fölötte állott a tanulmányi királyi főigazgató. Habár ez meg lett szüntetve és 1865- ben az újra megnyitott jogakadémia modern alapokon, a királyi jogakadémiák mintájára lett szervezve: a régi időkből fönmaradt, elavult nobile officiumot továbbra is fönttartották. Az oktatásügyi politika elvei, a tanári tekintély, az egyforma fegyelem követelményeivel ellenkezik, hogy a tanártestületi igazgatónál az a qualifikáczió hiányozzék, melyet a tanároktól követelnek és hogy ő a tanári kötelességek terhét ne viselje. Az eddigi kanonok-aligazgatók névsora: Jónás József (1865—1866.) Feszti Károly (1866—1875.), Pollák Nép. János (1875—1883.), dr. Szeredy József.
