Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
394 T A N U G Y. elvégzését megengedi, a tanulmányi rendet ismét módosítani, a törvénynyel összhangzásba hozni kellett, mi a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által 1889. évi julius 23-án 28.300. sz. a. kibocsátott szabály- rendelettel meg is történt. A jogi tanfolyam jogakadémiáknál ép úgy elvégezhető, mint az egyetemnél, egyedül a tudorozás és magántanárrá való képesítés joga van az egyetemeknek föntartva. E föntartott jog a jogakadémia verseny- képességére bénítólag hat, mi főkép az 1874. évi 34. t.-cz. életbeléptetése után vált érezhetővé, melynek 5. §-a az ügyvédi vizsgára való bocsátbatás kellékéül belföldi egyetemen elnyert jogtudorságot követel. A vizsgálati rendszert illetőleg a jogászok eleinte minden félévben, majd csak a tanév végén tettek minden tárgyból vizsgát. Államvizsgákat itt tenni nem lehetett, csak Pesten. Az 1869. évben bírói államvizsgálati bizottmányt itt is szerveztek. E vizsgálati rendet lényegesen megváltoztatta az 1874. évi, valamint az 1883. évi ma is érvényben lévő szabályzat, mely szerént minden joghallgató köteles meghatározott időben két alapvizsgát letenni, különben ez időn túl eltöltött iskolaidő a quadri- enniumba be nem számíttatik. Az 1874-iki évi reform czélja : a jogakadémiák fejlesztése, a tanügyi politikának csak az egyetemek javára szolgáló intézkedései miatt vált elérhetetlenné. Az 1881-ik évben a pécsi jogakadémiára nézve különös válság állott be. A megelőző évben egy pillanatra fölvillant a pécsi jogakadémia szebb jövőjének reménysugara, a mennyiben Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter a 13 jogakadémia közül a fölöslegeseket megszüntetni s a szükségeseket kellőleg dotálni s a kor szinvonalára emelni óhajtván, fölhívta a pécsi püspököt is, adná beleegyezését, bogy a pécsi jogakadémia, vagy egyszerűen megszüntettessék, vagy esetleg más, jelesen valamelyik királyi jogakadémiával jog- s államtudományi karrá olvasztassék össze. Erre a püspök (1880. nov. 12-én 2117. sz.) kifejtvén, hogy a jogakadémia alapjának jövedelmei a hozzájuk járult évi segély mellett sem elegendők, hogy a jogakadémia bár csak jelenlegi terjedelmében huzamosb ideig fönt nem tartható, készséggel fogadá a miniszter amaz ajánlatát, hogy az valamely királyi jogakadémia alapjával, előbb meghatározandó kikötések mellett, egyesíttessék. Föltételül előre is jelzé, hogy a jogakadémiának minden esetre Pécsett kell lennie. — A következő év azonban a pécsi jogakadémia életének egyik legkeserűbb éve lett. A pécsi jogakadémia rendes működését ugyanis 1881-ben sajnos esemény zavarta meg, mely esemény miniszteri biztos kiküldetésével összekötött fegyelmi vizsgálatot és eljárást vont maga után. Az esemény okozója és létesítője Brenner Alajos, rajongó ifjú volt, ki 1882-ben a lipótmezei tébolydában halt meg és e következmény eléggé bizonyította ugyan utólag, hogy mily fontosságot kellett volna tulajdonítani a fölmerült botrányos eseménynek; de azért ez esemény összejátszott a jogakadémiák ellen megindult politikai áramlattal s erősen sújtó követkéz-
