Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N 0 G Y. 391 bizottság első ülését 1836. évi nov. 13-án, az utolsót 1887. évi julius 17-én tartotta. A gazdasági bizottság nyolcz tagból állott ; tagjai voltak : a pécsi püspök, a zirczi apát, az igazgató, a bölcsészeti kar idősebje, a jogi kar idősebje, Pécs szab. kir. város bírája (judex), tanácsnoka (konzul) s az akadémiai tollvivő. A haza oltárára a magyar nemzetnek hozott áldozat megörökítése végett, Pécs város tanácsa tette meg a kezdeményezést, Baranya- vármegyét megkeresvén, adná követeinek utasításúl, hogy ez alapítvány beiktatását törvényünk könyvébe szorgalmazzák. A vármegye e megkeresésnek nemcsak, hogy megfelelt, de még a többi megyéket is erre megkérte. 1835/36. országgyűlésen 17 vármegye „kívánatjai“ közé vette föl és miután az országos küldöttség indítványát a karok és rendek magukévá tevék és a királyi kegyelmes válasz folytán a kérés teljesíthetőnek találtatott : megalkották az 1832/36. XXIV. törvényczikket „Négyesi Szepesy Ignácz báró püspök által alapított akadémiáról.“ Hogy az intézet nem tisztán katholikus czélnak szolgál, hogy azt a püspök külön jövedelméből alapította, hogy az intézetre kizárólag állami rendelések nyilváníttattak kötelezőknek, hogy állami hatóságoknak rendeltetett alá, hogy az alapítványi vagyon kezelése külön vegyes bizottságra van bízva, melyből nem katholikus vallásuak kizárva nincsenek : mindezek a tények igazolják, hogy ez intézet nem egy hitfelekezetnek magántulajdonát képezi, hanem országos jellegű, mely, minthogy fönt- állása törvénybe lön iktatva, államjogunknak egy integráns részét képezi. A sokféle jelentőségű „lyceum“ helyett a törvény szövege nyomán „akadémia“ megnevezést használunk. A két karú akadémia 1848-ig működött ; ez évben az akadémia ifjúsága részben a haza védelmére kelt ; épülete katonaság által foglaltatott el. 1849-ik év julius 3-án Scitovszky püspök tudatá a tanári karral, hogy a jogi tanfolyamot beszünteti ; a tanári kar tiltakozott ugyan a püspök e jogtalan beavatkozása ellen, de eredmény nélkül. A jogi fakultás csakugyan megszűnt, a bölcsészeti pedig ismét azzá lett, a mi volt, a papnevelőben házi studium, míg az 1850/51-ik iskolaév végével ez is megszűnt és a gimnázium új szervezetébe beleolvadt. A jogi tanfolyamnak újból való megnyitása iránt Pécs városa mindjárt 1851-ben fölterjesztést tett a kormányhoz. A megnyitás engedélyezése kilátásba volt helyezve, mihelyt a tanárok járandóságai és egyéb föntar- tási költségek teljesen biztosítva lesznek. Az alap jövedelme erre elegendő nem lévén, a város a hiányt részint önkéntes adakozásokból, részint a város pénztárából pótolni határozta. — Tiz évvel reá a város újabb föl- terjesztésére a magyar királyi helytartótanács 1861-ik évi 871. sz. alatt szükségesnek tartotta kiemelni, hogy mint egyéb iskola-intézetek, úgyapécsi jogakadémia is csak a kor igényei s a változott viszonyoknak megfele- lőleg állítható vissza, mi iránt csak a föntartási költségek biztosítása alapján lehet határozni. Erre Oirk György pécsi püspök az alapít*
