Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
392 T A N Ü G Y. ványról kimutatást terjesztett föl, melyben az alapítvány alkatrészeit és pedig a 3 ingatlant fölszereléssel és a tőkék két osztályát sorolta föl ; az egyik az u. n. nagyobb pénztár (fiscus major lycei) áll: 1. Pécs városnál elhelyezett 53.025 írtból. 2. Úrbéri kötvényekben 54.316 frt 50 krból. 3. Nagy János pécsi káptalani nagyprépost hagyománya 6300 frtból. Összesen 113.641 frt 50 kr. A másik pedig a kisebb pénztár (fiscus minor lycei) : a) készpénzben 1648 frt 75 kr. ; b) kötelezvényekben 48.604 frt; c) hátralékban 01 frt 87‘/a kr. ; összesen 50.344 frt 62V2 kr. E kisebb pénztárnak czélja az épületek jó karban tartása, a nyomda, a templom szükségletei fedezése s a tanárok nyugdíjazása, miért is ez mint egy egészen különálló külön kezelendő is. Pécs város 1863-ban újból folyamodott a kormányhoz a jogi tanfolyam megnyitásáért és kebeléből Nagy József polgármester vezetése alatt bizottságot is küldött ki ez ügy előmozdítására. A királyi helytartó- tanács nem idegenkedett a jogakadémia visszaállításától, ha állandósításának minden föltétele biztosítva lesz. Különösen kikötötte, hogy a szervezetnek és minden kellékeknek, nevezetesen a tanárok képesítettsége, járandóságai s nyugdíja tekintetében olyanoknak kell lenni, mint a kir. akadémiáknál ; hogy a tanárok egyikének, mint igazgatónak kell működni s hogy a tanárok és igazgató megerősítése a legfölsőbb elhatározásnak főn fog tartatni. Az egyedüli akadály a szükséges költség hiányában volt ; az akadály elhárításán, a hiány előteremtésén fáradozott Pécs városa. Az alapítványból hat gimnáziumi tanár folyton húzta fizetését ; úgy találták, hogy ez nem rendeltetése a Szepesy-alapítványnak ; redukáltatott e teher Girk György pécsi püspök és Rezutsek Antal zirczi apát közt 1863. évi április 29-én létrejött szerződéssel, mely szerént az apát az egész gimnázium föntartását átveszi, az akadémia négy tanára kinevezésének jogáról lemond; viszont az alapítvány neki a négy tanár dotácziójára évenkint 1600 frtot fizet. A még mutatkozó hiányt a város akarta ugyan pótolni, de a községi adó magassága miatt ebbe a kormány bele nem egyezett, a püspök pedig erre készségét épen nem nyilvánítá, sőt fölterjesztésében e terhet egyenesen a városra hárította, „miután Pécs városa leginkább van a joglyceummal érdekelve s áldozatot akar is hozni; födözze a nemes város a hiányt sajátjából.“ Erre a város fölhívást intézett a közönséghez, hogy a hiányzó évi jövedelmet akár egyszer s mindenkorra adakozással, akár lekötendő évi járadékkal biztosítsa; foganatosításával 12 tagból álló választmányt bízván meg. A tagok serényen jártak el kiküldetésükben ; az eredmény — a lyceumi gazd. bizottság 1865. évi febr. 7-iki üléséről fölvett jegyzőkönyv szerént 5200 frt, — dr. Lősz Antal „Báró Szepesy Ignácz és Pécs városa. Pest 1865“ közlése szerént 6277 frt volt. A választmány jelentése alapján a város 1864-ik évi október 30-án 2258./644S. sz. a. a helytartótanácshoz kimerítő fölterjesztést tett; kiemelte, hogy a jogakadémia megnyitása a városnak és az egész vidéknek mélyen
