Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
áoó T A N Û G Y. Andrásovicsné (Kátá Bregotiná) bosnyák-magyar zugiskolája az Erzsébet-utczában (Gundy György kovács házában) a 40-es évek elején 10—15 növendékkel állott fönn. Friedlné-nek az 50-es évek végén a Márton-utcza nyugati oldalán fönállott fiú- és leányiskolájába kevés tanuló járt. Ez iskola inkább óvóféle intézet volt. Grotter Teréz magán leányiskolájába 1858-ban járt 15, 1863-ban pedig már csak 6 növendék. Kreiner Krisztina leányiskolájába (az Alsó-Havi-utcza délkeleti részén) a 40-es évek elején járt néhány leányka. Később csak a Barátúr környékéből (a budai külváros északi része) és a Bengából (e külváros délkeleti részéből) volt egy-két tanítványa. Laki Józsefné leány (zúg) iskolájába 1863-ban 20 növendék járt. Libscher Vilma nyilv. joggal fölruházott leánynevelő és tanintézete 1881. év szeptember 1-én nyílt meg 27 növendékkel. Az intézettel kapcsolatban gyermekkert is állott, melyben az első évben 14 leányka volt beírva. Á hat osztályt első évben két tanítási teremben helyezték el, a hol két rendes tanító és öt óraadó tanított. Második évben a növendékek száma már 35-re szaporodott, mely szám később 70-re emelkedett föl s ez időtől kezdve mindig 4 teremben voltak elhelyezve és 3 rendes és 4 — 5 óraadó oktatott. Azonkívül volt egy óvónő, ki a gyermekkertet vezette, melybe már a második évben 22 gyermek volt beírva, s kiknek száma idővel 38-ra szaporodott föl. Fönállásának negyedik évében kapta meg az intézet a nyilvános- sági jogot. Tizenkét évi fönállása után 1893. évi junius végével megszűnt ez intézet s ez időtől fogva a mai napig csak mint leánynevelőintézet létezik iskola és osztályok nélkül. Az intézet helyisége eleinte a János-utczában s az utolsó években a Mária-utczában volt. A jelenlegi leánynevelő-intézet pedig a Kossuth Lajos-utczában van egy-két növendékkel. Liszka Gabriella engedélyezett leánytanodájában 1863-ban 25 növendék nyert oktatást. 1847 előtt a budai külvárosi kántor: Mayer N. is tartott főn a Krautszak-féle házban (a mai vinczellér-iskola mellett) valami magániskola-félét. A „Máriánusoku (iskolatestvérek) Hüss György franczia származású áldozó pap, iskolatestvér vezetése és igazgatása alatt 1868. évi szeptember havában telepedtek le Pécsett. Az intézet a malom-utczai Huber-féle házban nyittatott meg, később átköltözködött a Széchenyi-téren lévő mai Nádossy-féle házba. Az intézetben konviktus is volt. A benlakó és bejáró tanulók száma megközelítette a 100-at. Ez intézetben többnyire I—IV. osztálybeli tanulók nyertek oktatást, de voltak reáliskolai tanulók is. Az itt működött tanítók száma 4—5 volt. A franczia és német nyelvben szép sikerrel oktatták a növendékeket. 1871-ben Hüss egyik tanártársa : Neu-
